Előzetes megjegyzés:

Szervezeteink sajnálattal tapasztalták, hogy a pedagógus szakmai szervezetek nem érvényesíthették szakmai elképzeléseiket, érdekeiket a közoktatási törvény módosítását előkészítő bizottságban, ugyanakkor örömmel veszik, hogy a Minisztérium egy nyilvános fórum rendezésével megteremtette a lehetőséget, hogy a pedagógus civilszervezetek kifejthessék álláspontjukat a közoktatási törvény módosítása ügyében.
A módosítás a jelenleg hatályos törvénynél, illetve a korábbi módosítási változatoknál szakszerűbb, pontosabb, egyértelműbb, kiérleltebb. Szakmai szempontból az eddigiekhez képest elfogadhatóbb, támogathatóbb. Ugyanakkor e tervezetben több pontatlanság, következetlenség, nem egyértelmű megfogalmazás található (96. §: kerettanterv, 99. § rajz, technika-gyakorlati foglalkozás…; az aláíró házelnök neve: Szabad György).

Mindezzel együtt az alábbi módosítások megfontolására hívjuk fel az előterjesztő figyelmét:

1. Szakmai szervezetek szerepe (az 58. § után javasoljuk beilleszteni)

Feltétlenül szükségesnek látjuk, hogy a pedagógus szakmai szervezetek jogosítványait, kötelezettségeit – a diák-, és szülőszervezetekéhez hasonlóan tartalmazza a törvény. Ennek megfelelően egyéb szükséges helyeken is módosítsák a tervezetet (pl.: szakmai szervezet is végezhet pedagógiai szakmai szolgáltatást /36.§/; bevonható mérési-értékelési feladatokba/99. §/stb.)

Ehhez „A pedagógus civilszervezetek szerepe” című – számos szervezet által támogatott – írásos anyagot javasoljuk alkalmazni.

2. A Köznevelési Tanács (96-97.§)

Támogatjuk, hogy a törvénymódosítás immár rögzíti, az egyes delegálók hány főt küldhetnek a testületbe. Ugyanakkor nem tartjuk célszemnek, hogy vegyes (egyrészt szervezetek, intézmények által választott, másrészt a miniszter által felkért) testület álljon fel. Ez a Köznevelési Tanács helyzetének megítélésében, működésében zavart okozhat. E megoldás csak politikai indokokkal magyarázható, szakmai szempontból nem kedvező; s ezáltal e – szakmai döntéselőkészítö, véleményező és javaslattevő – testület a politikai változásoknak (pl.: kormányváltás) túlzottan kitett. Javaslatunk: a 21 tagból 11(-14) főt a pedagógus szakmai szervezetek delegáljanak a Köznevelési Tanácsba. A fennmaradó helyekre a pedagógusképző felsőoktatási intézmények illetve az MTA delegál tagokat. (Indoklás: a közoktatással való napi kapcsolattartás e szervezetek meg¬határozó részvételével lehetséges.)

Felhívjuk a Figyelmet arra is, hogy a jelenleg hatályos törvényi szabályozással ellentétes a kerettantervek és a tantervelbírálás szerepeltetése a módosításban.

3. Tankönyvvé, taneszközzé minősítés (93-94. §)

A módosítás megszünteti az Országos Köznevelési Tanács keretében működő Tankönyv-Taneszköz- és Tanterv tanácsot. A tankönyvvé nyilvánítást a törvénymódosítás szerint rendeletben szabályozza, ezáltal homályban marad, milyen szervezeti keretben történik majd e tevékenység. Úgy véljük, a tankönyvvé, taneszközzé nyilvánítás elvei és alapvető keretei törvényben szabályozandók. Szerintünk visszalépés lenne, ha a tankönyv- és taneszközjóváhagyás nem egy autonóm szakmai testületnek, hanem a minisztériumi szakapparátusnak vagy a Tárca egy intézményének s a feladata lenne. Intézményvezetők kinevezési feltételeként 5 év helyett legalább 8 év szakmai gyakorlatot javasolunk.

4. A fiskális szemlélet hatása a szakmai munka színvonalára

Az óvodai csoport-, osztálylétszámok emelése, a csoportbontási lehetőség adott arányai, a pedagógusok kötelező óraszámának növelése, az emelendő térítési díjak a szakmai munka színvonalát illetve a diákok esélyegyenlőségét sértik. E terveket károsnak, veszélyesnek tekintjük, ezek szervezeteinket aggodalommal töltik el.
Elfogadhatatlan számunkra, hogy az alap- és érettségi vizsga (amely a közoktatás része) letételekor a vizsgázónak – amennyiben gondviselője családi pótlékra nem jogosult – okiratkiállítási díjat kelljen fizetnie. A mellékletekben felsorolt személyi feltételek (pl.: kisegítő személyzet) az intézmények működőképességét is veszélyeztethetik.
A 190 tanítási nap bevezetése – amint ezt korábban többször jeleztük – a magyarországi viszonyok között nem célszerű.
Szervezeteink a továbbiakban is készen állnak az egyeztetésre.

Budapesti Általános Iskolai Igazgatók Kollégiuma, Budapesti Pedagógus Kamara, Földrajztanárok Egylete, Keresztény Pedagógus Kamara,Magyar Pedagógiai Társaság, Kollégiumi Szakma és Érdekvédelmi Szövetség, Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, Történelemtanárok Egylete

Csatlakozó szervezetek: Autonómia Egyesület, Gimnáziumok Országos Szövetsége , Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete , Kölcsey Ferenc Pedagógus Műhely ,Magyar Pedagógus Kamarák Szövetsége

Budapest, 1996. március 1.