Igenis
mindenki elsajátíthatja az alapokat, ha van egy megfelelő segítő, aki
vezeti a tanulni vágyót.
(Forrás: ma.hu)

Van egy olyan érzésem, hogy annak ellenére, hogy az
informatika, az Internet, sokunknak természetes közeg lett, nagyon sokan
vannak azok, akik ugyanúgy szívesen bekapcsolódnának ebbe az áramlatba,
de félnek, hogy nincs elég kvalitásuk hozzá. Tudom, ez nem egy egyszerű
feladat, hiszen az ember először csak szörnyülködik, és csak azt
mondogatja: „ÁÁÁ, nekem ez úgysem fog soha menni”. Én azt mondom, ne
legyünk ilyen kishitűek! Igenis mindenki elsajátíthatja az alapokat, ha
van egy megfelelő segítő, aki vezeti a tanulni vágyót. Örülök, hogy én
lehetek az, aki segítheti önöket a cél
elérésében.

S hogy mi a pontos cél? Az, hogy ne csak bekapcsolni tudják a
számítógépet, hanem bővítsük az önök ismeretét. Ez a cikksorozat abban
fogja önöket segíteni, hogy megismerjék a számítógép részegységeit, s
megértsék működésüket. Ezek után (többek között) megmutatom, hogyan
lehetnek önök is képesek otthon honlapot szerkeszteni egy
honlapszerkesztő segítségével. Sorozatunk első cikkében a gép
alkatrészeinek megismerésével foglalkozunk. Ez az anyagrész, tudom,
száraz lesz, de azt szeretném, ha nem csak valamiféle felületes tudást
szereznének, hanem olyat, amiben tényleg hasznukat
lelik.

Most akkor nézzük, miből áll egy
számítógép:

processzor (CPU): CPU : Central
Processing Unit a központi feldolgozó egység, mely értelmezi, majd
végrehajtja a parancsokat. A számítógép egyik legfontosabb eleme. Olyan
elektronikai egység, mely egyetlen, nagy integráltságú lapkán vezérlő-,
illetve input-output funkciókat ellátó elemeket
tartalmaz.

A processzorok fejlődése 6 ciklusra
bontható:

– 8008 8 bites címbusz, 8 bites
adatbusz
– 8086 16 bites címbusz, 8 bites adatbusz
–
80286 20 bites címbusz 8 bites adatbusz, megjelenik a védett
üzemmód
– 80386 32 bites címbusz, alkalmas már multitaskos
feladat megvalósítására
– 80486 belso co-processzorral
kéttaktusú processzor
– Pentium valódi pipeline megjelenése,
magasabb órajelek (a jelenlegi processzorok)

Már több
éve csak az Intel és az Amd gyárt processzorokat.

–
alaplap: Az alaplapon található a processzor és a memóriák, valamint a
különböző kártyák (halózati kártya, videókártya, modem, hangkártya). Ez
az eszköz tartja a számítógép többi egységével is a
kapcsolatot.

– Videókártya: ennek segítségével
jelenik meg a monitoron, az amit épp csinálunk. Ez lehet egy játék, egy
film stb…

– RAM : (Random Access Memory):
Futtatható olvaható memória. Nevezhetjük ideiglenes információk
tárolójának is, hiszen mikor a gépet kikapcsoljuk, az itt lévő adatok
elvesznek.

– ROM : (Read Only Memory): A gyártás
során határozzák meg a benne lévő információkat. Nem
törölhető!

– Winchester, floppy:
Ezen tároljuk a számunkra fontos adatokat (file-t) A winchester táraknál
egy, vagy több merev mágneslemez helyezkedik el egy légmentesen lezárt
tokban. Az összes mechanikus alkatrész a tokon belül van, por,
szennyeződés nem kerülhet a tokba. A merevlemez a gép bekapcsolásakor
forogni kezd, és csak a gép kikapcsolásakor áll meg. A merevlemez, bár
külső tároló, általában a számítógép dobozán belül található, de
különálló egységként is csatlakoztatható a számítógéphez. A
legelterjedtebb winchester tárak kapacitása manapság 20 GB és 40 GB
körül van.

A másik, széles körben használt
adathordozó a hajlékony lemez (megszokottabb nevén: floppy). Itt a
mágneses felület hordozóanyaga egy hajlékony műanyag lap. A
lemezegységbe (floppy meghajtó) helyezve férhetünk hozzá az adatokhoz.
Manapság, szinte kizárólag 1.44MB-ossal találkozhatunk (Régebben volt 1,
2 MB-os is)

– Hangkártya: ennek segítségével tudjuk
élvezni a programok, játékok hangjait valamint így tudunk zenét, mp3-at
hallgatni.

– Ház: ebbe a burokba van minden amit,
eddig felsoroltam, „begyömöszölve”:) Ma szinte már csak ATX házat
kapunk.

– Tápegység: a számítógép erőforrása. Innen
kapja az áramot az alaplap, mely továbítja a többi
eszközökhöz.

– Cdrom: optikai adattároló: 1.2 mm
vastagságú polikarbonát lemezen tárolódik az adat. Ezt vagy gyárilag
vagy mi a CD-íronk segítségével írjuk rá a Cd-re. Ezt a számítógéphez
kapcsolt olvasó-berendezés, lézersugár segítségével olvassa ki. Az
általános CD méret: 640, illetve 700 MB

– Monitor,
billentyűzet, egér: A számítógéphez különböző perifériák kapcsolhatók. .
Ezek egy része beviteli (input), vagy kiviteli eszköz (output).


A számítógép leggyakrabban használt perifériái:


Billentyuzet:
Amikor leütünk egy
billentyűt, akkor egy hét bites kód (általában ASCII kód) áll elő,
amelyhez egy ellenőrző bit kapcsolódik. Ez a kód továbbítódik a központi
egységhez. A billentyűzet áramkörei úgy vannak kialakítva, hogy
megakadályozzák, hogy több billentyű egyidejű lenyomása esetén
értelmezhetetlen kód képzodjék. A SHIFT, ALT valamint a CTRL billentyuk
más billentyűvel egyidejűleg történő használata különböző előre
meghatározott utaítást hajt
végre.

Egér:
Többnyire egy golyóból és
kettő, vagy három gombból áll. Manapság egyre elterjedtebb az optikai
egér (nincs benne golyó, hanem lézerrel működik), illetve a Rádiós
egerek (nincs összekötve kábellel az egér és a gép, A két eszköz
rádiófrekvencián kommunikál egymással.

Egerekeből
mapanság már Dunát lehetne rekeszteni annyi féle, fajta van. A legjobb
egereket (nagyon sok ember szerint) a Logitech
gyártja.

A képernyő
(monitor):
„A képernyő információ megjeleníto eszköz. A
szabványos monitorok épp úgy katódsugárcsővel működnek, mint a
televíziók. A képernyőn a felbontóképességtől függően sűrűbben, vagy
ritkábban elhelyezett pontokat (pixel) lehet megjeleníteni. Ezekből a
pontokból állnak össze a karakterek illetve a rajzok. A pontok sorokba
és oszlopokba vannak rendezve, ez a képernyő pontmátrixa. A
megjelenítendő adatokat a karaktergeneráló logika karakterformára
alakítja és modulált elektronsugár formájában a képernyőre küldi. A
hordozható számítógépekhez kis méretű monitorra van szükség, ezért itt
folyadékkristályos, vagy gáz-plazma megjelenítőket alkalmaznak.”


Manapság kizárólag SVGA vagy jobb monitorokat
gyártanak. A nagy felbontású és nagy képméretu monitorokat ma már
szerencsére nem csak csilagászati összegekért szerezhetjük be. További
tendencia az lcd/tft monitorok
elterjedése.

Nyomtatók:
Az információk
papíron történő megjelenítésére különböző nyomtatókat használunk: A
mátrixnyomtatók( melyekből egyre kevesebb van) a karaktereket kis
pontokból rakják össze. A nyomtatást 9, 12, 18, vagy 24 mátrix alakban
elhelyezett tű végzi. A megfelelő helyen a megfelelő tűk kiugranak és a
festékszalagra nyomódva pontot írnak a papírra, ebből áll össze a
karakter vagy a grafika. Hátrányuk ma már nagyon nagy, hiszen borzasztó
lassúak, és minőségük is mesze elmarad a többitől.

A
tintasugaras nyomtató. Apró porlasztókon keresztül finom tintacseppeket
fecskendez a nyomtató a papírra. Vannak színes és monochrome nyomtatók
is. A sebességük többszöröse a mátrixénak, képminőségük is messze jobb,
valamint csendes működésük sem elhanyagolható szempont. (a
legelterjedtebb nyomtató eszköz)

A hőnyomtatók
szintén pontokból rakják össze a jeleket, amelyek nyomófésű
segítségével, ho hatására kerülnek a filmszalagról a papírra. Sebessége
közepes, minősége jó, üzemeltetési költsége azonban nagyon magas. (nem
elterjedt)

A lézernyomtató. „Itt egy elektromosan
feltöltött félvezető henger felületére gyenge lézersugárral rajzolják a
jeleket és a grafikákat. A koncentrált fény hatására a megfelelő helyen
megszűnik a henger felszínének töltése. Az ellentétes töltésű festék a
forgó hengerre rakódik, onnan pedig – mintegy 200 fokos hőmérsékleten –
ráolvad a papírra, hőálló anyagból készült filmre, vagy fóliára.” A kép
minősége minden nyomtatójét lefölözi, további előnye az iszonyatos
gyorsasága. Ára az utóbbi években nagyban esett, ezért ma már sok
háztartásban találkozhatunk vele.

Szkenner (scanner)
A szkennerek képek, fotók
számítógépbe történő bevitelére szolgálnak. Működése roppant egyszerű: a
szkenner megvilágítja a képet, s a visszaverődő fényt szenzorok
érzékelik, majd jelsorozattá alakítják. Ezeket a jelsorozatokat
alakfelismerő, vagy képfeldolgozó programokkal dolgozzák fel attól
függően, hogy szöveges információról, vagy képekről van-e szó (ezeket a
szoftvereket a szkennerhez mellékelik).

Remélem
sikerült már most egy picit közelebb hoznom a számítástechnikát sok
embernek. Következő cikkemben, azoknak kívánok majd segíteni, akik
elhatározták, hogy gépet vesznek, de fogalmuk nincs, hogy milyenbe is
kéne beruházni.

Eredeti
cikk