Az 1956-os forradalom napjaiban a győzelem tévedése: a felszabadult lelkesültség és a nemzeti egység látszata. Helyzetünket akkor sem értettük meg igazán, és könnyen lehet, hogy ma sem. (Ungváry Rudolf előadása)
A Verzió Nemzetközi Emberjogi Filmfesztivál magában is számot kellene tartania a történelmtanárok érdeklődésére, ez fokozottan igaz a Diák Verzióra, illetve a fesztivál alternatív történelemóráira. Zádori Zsuzsával, a fesztivál szervezőjével Kádár Anna készített interjút.
Színes, élvezetes gondolatok, okos és meggyőző érvelés. Ez az, amit művei nyomán eddig tudhattunk Elliot Aronsonról, a szociálpszichológia egyik legjelentősebb alakjáról, A Társas lény szerzőjéről. Aronson egyszerre intette nyugalomra és határozott cselekvésre a budapesti beszélgetés résztvevőit. (Forrás: Kölöknet)
A Bundestag minden évben 5 magyar fiatalnak (összesen 120-nak az egész világból) biztosít lehetőséget, hogy 5 hónapig betekintést nyerjen a német parlament munkájába. (Forrás: OKM)
A rangsor szerint két képzési területen a Műegyetem, másik két esetben az ELTE vezeti az összesített listát. A gazdasági képzéseknél a Corvinus áll az élen, míg az idegenforgalmi képzésben a Budapesti Gazdasági Főiskola az első. (Forrás: Edupress)
Az i.e. 1. század a római történelem egyik fénykora: ám míg a kor vezető alakjairól, így Ciceróról, Caesarról, vagy épp az irodalmi alkotásokról sokat tudunk, mégis alapvető információkkal, így a Birodalom lakóinak számával nem vagyunk tisztában. Két amerikai kutató most egy matematikai modellel, és az egykor elásott kincsek számbavételével próbálta orvosolni a helyzetet. (Forrás: Múlt-kor)
Néhány éven belül az egri várhegy gyomrában is sétát tehet a látogató. A vár központi része alatt, 10-12 méter mélyen ugyanis egy 250 méter hosszú pincerendszer húzódik, amit még a híres 1552-es ostrom előtt vájtak a sziklába. (Forrás: Múlt-kor)
2009. október 22-én az OSA-Archívum legkülönfélébb módon igyekszik bemutatni az ENSZ magyar kérdéssel foglalkozó, 1957 januárjában létrehozott Különbizottságának munkáját és archív hagyatékát.
A legtöbben tudunk létezésükről, az elterjedtebb iskolaneveket fel is tudjuk sorolni. És bár sokat finomodott az elmúlt évtizedben, az általános vélekedés róluk mégis valami ilyesmi: az alternatív intézmények egyénieskednek, diákjaik szabadosak és neveletlenek… (az Eduline cikksorozatának első része)
Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat! 
TTE a Facebookon
Youtube-csatorna
