A Történelemtanárok Egylete 2010-ben szakmai műhelyt indított. A munkában a történelemszemlélet formálásában szerepet játszó egyes szakmák meghívott képviselői vesttek részt, akik a magyar történeti közgondolkodás fontos problémáit vitatták meg.

„Az 1930-as évek közepére Magyarország számára egyértelművé vált, hogy támogatást – nem feltétlent és nem teljeset – céljai eléréséhez a hitleri Németországtól kaphat, attól az országtól, amely nyíltan és határozottan állást foglalt a versailles-i békerendszer megváltoztatásáért.” (Szakály Sándor vitaindítója)

„Olyan kérdésekkel fogok foglalkozni – ez a tizenhárom kérdés mind olyan –, amely kifejezetten morális jellegű, és azt is gondolom, ezt persze önök vitathatják, hogy a történetírásnak igenis foglalkoznia kell ezekkel a morális kérdésekkel. Különösen sokat kell foglalkoznia az iskolai oktatás terén.” (Ungváry Krisztián)

„Az iskolai történelemoktatás egyik feladata segíteni abban, hogy a tanulók az egyéni élményeket, egyedi történeteket be tudják illeszteni a múltról alkotott összetett képbe.” (Pihurik Judit)

Gondolatok Magyarország második világháborús történetének tanításáról. (Szarvas Rita)

„Egy középiskolai tanár tapasztalja, átéli, hogy a történész szakma bizonyos kérdésekben nem egységes, szakmai viták hátterében eltérő történelem- és ideológiai felfogások állnak. 18 éves diákok előtt a többféle nézőpont létét bátran be lehet mutatni, ha van rá elegendő idő és tanári energia.” (Baracs Nóra)

„A következőkben két tankönyvi szöveg segítségével próbálom bemutatni, hogyan lehet a témát megírni, akár fiatalabb, akár idősebb diákok számára.” (Bihari Péter)

„Ha a jelenkort tanítjuk, nem kerülhetjük meg a vitatott, lezáratlan kérdések bemutatását sem. Ismertetem azt a módot, amellyel az egyik legtöbb vitát kiváltó, ellentétes érzelmeket ütköztető személyiséget, Kádár Jánost mutattam be tankönyvemben.” (Ujvári Pál)

„Azt gondolom, hogy a Kádár-korszakhoz tapadó gyakori képek, fogalmak, jelenségek bemutatása könnyebb, ha megpróbáljuk a korszak „mítoszelemeit” megkeresni, bemutatni, megvitatni.” (F. Tóth Zoltán)

„… érdemes röviden végiggondolni, hogy a rendszerváltás legfőbb célkitűzései és eredményei vajon hozzájárultak­-e egy korszerű állampolgári és civil (vagy másképpen mondva: polgári) identitás megszületéséhez, és ebben milyen szerepet játszhat a történelmi tudat. A megelőlegezett válaszunk erre a kérdésre, hogy NEM.” (Örkény Antal)

„Magyarországon sok évszázados hagyománya van annak, hogy a kortársként megélt eseményeket más-más optikán keresztül lássák az egymással szemben álló, egymással harcoló, egymásban ellenfelet látó csoportok.” (Szabó Ildikó)

„Igaz, hogy kilenc évtized (méghozzá nagyon is tartalmas, fordulatos időszak) telt el azóta, így mondhatjuk, hogy mindez már történelem, de tudjuk, érezzük, hogy a „Trianon” kifejezés a magyar történelemben olyan bonyolult társadalomlélektani folyamatok kiváltója és meghatározója, amit nem lehet besorolni a kronológiai összefoglalások átlagos eseményei közé.” (dr. Fazekas Csaba)