Helyén maradjon-e a Károlyi-szobor: erről szól az egyik aktuális politikai vita. Hazaáruló volt-e Károlyi Mihály? Meghallják-e a vitázók a jóval árnyaltabban fogalmazó történészek hangját.

Biszku Béla a velünk élő múlt maga. És a velünk élő múltunk éppen annyira különös, mint a jelenünk. Nekünk, magyaroknak a saját történeteink feldolgozása – és történelemmé alakítása – sosem volt erősségünk, amit tökéletesen példáz a Biszku-jelenség is: az ezrek által gyűlölt proletár-vezető boldog nyugdíjaséveit tölti rózsadombi otthonában. (Deák Dániel, Filmhu)

Az önkormányzatokat eddig kötötte egy ötéves moratórium, de ezentúl szinte egy tollvonással átadhatják iskoláik fenntartási jogát az egyházaknak. A PSZ az Alkotmánybírósághoz fordult, mert félti a világnézeti semlegesség elvét. Az önkormányzati szövetségek álláspontja nem egységes. A problémák Horn Gyuláig és a vatikáni szerződésig nyúlnak vissza. (Forrás: FN)

Csak nem bizonyul igaznak az ötvenes-hatvanas évek egyik leglaposabb baloldali közhelye? Közgazdászok szerint adatokkal igazolható, hogy a hidegháború idején a CIA külföldi tevékenysége az amerikai gazdasági terjeszkedést szolgálta. (Forrás: Metazin)

A hamarosan ismét átalakuló magyarországi iskolarendszerrel kapcsolatban a közfigyelem megélénkülő érdeklődése kíséri az oktatásban dolgozó tanárok és pedagógusok élethelyzetét és jövedelmi viszonyait. (Forrás: VG.hu)

A Csendes-óceán lehűlése, és az ezt követő környezeti változások okozhatták az anaszazik bukását és a nagy európai pestisjárvány előtt pusztító éhínséget is – vélik a klímakutatók. (Forrás: Múlt-kor)

Eddig sem büntetés volt a buktatás, hanem egy szakmai döntés. Ezt csak olyanok állítják, akik nem ismerik a pedagógiai munkát – vélte Hoffmann Rózsa az évismétlés újbóli bevezetése kapcsán. (Forrás: Klubrádió)

Mária Teréziát 1741. június 25-én Pozsonyban koronázták Magyarország királyává. A koronázást megelőzően a későbbi királynő hitlevelet adott ki, amely a rendekkel való viszonyának legfontosabb kérdéseit rögzítette. (Forrás: Magyar Országos Levéltár)

A levéltári iratok titkosításának feloldására alakult „ügynökbizottság” tagjaként Ungváry Krisztián történész a Kiss László alkotmánybíróval való pereskedésében a saját bőrén tapasztalhatta, hogy az érvényben lévő jogszabályok mennyire hátráltatják a pártállami diktatúra működésének megismertetését. (Pelle János interjúja a hvg.hu-n)

A Napközben pénteki adásában többi között arról is szó volt, hogy mennyire fontosak a jegyek a bizonyítványban, vajon mit mutatnak meg és mit rejtenek el? (Forrás: MR1-Kossuth)

A többség közönyösen viszonyul Nagy Imre személyiségéhez – jelentette ki Ungváry Krisztián történész, aki szerint Horthy és Kádár sajnos jóval több embert képes megmozgatni. (Forrás: Népszava)

Ortutay Gyula halála után harminckét évvel három, terjedelmes kötettel lepte meg a magyar olvasóközönséget. A 1938-től 1977-ig vezetett napló legalább olyan ellentmondásos, mint a személyiség, aki vezette. (Pelle János, hvg.hu)