Látjuk-e még valaha az M7 kapujában a legendás bronz-Osztyapenkót? Egyebek mellett erről is beszélgetett a Figyelőnet Szücs Györggyel, aki A szocreál Magyarországon címmel minap megjelent, borzongató fotókkal gazdagon illusztrált kötet egyik szerzője. Az interjúból arra is választ kapunk, művészet-e a szocreál. (Nagy József, Figyelőnet)

A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának Külhoni Magyarok Osztálya a Balassi Intézet közreműködésével pályázatot hirdet a Julianus Testvériskola Program keretében 2011 tavaszán megvalósítandó középiskolai osztálykirándulások támogatására. Beküldési határidő: 2010. december 15.

IV. Károly 1918. november 13-i, eckartsaui nyilatkozatában, két nappal azután, hogy Ausztriát érintően hasonló nyilatkozatot tett a magyar államügyekben való részvételről is lemondott. (Klettner Csilla, Magyar Országos Levéltár)

A hajdani Esztergom vármegyében található Búcs a Dunától légvonalban mindössze néhány kilométerre fekszik Párkány és Révkomárom között. Azon, egyre csökkenő számú községek egyike a szlovák oldalon, ahol a lakosság döntő része, mintegy 94%-a magyar ajkú. Helytörténeti barangolásaim során jutottam el ide 2009 nyarán.

A bolsevizmus győzelmét hirdető Szovjetek Palotájának felépítésének gondolatával egyidőben, az SZKP több építészeti emlékműnek szánt minisztériumot, közintézményt és szállodát is szeretett volna megépíttetni a Vörös tér és a Kutuzov híd között átadott új Arbat, valamint a leendő Iljics sugárutak mentén. November 7. kapcsán emlékezzünk a meg nem épült vörös Moszkvára. (a Falanszter blog cikke)

Hónapok óta folyt a találgatás a felsőoktatási törvénytervezetről, amely alaposan átfazonírozza a magyar felsőoktatási rendszert. Azt eddig is lehetett tudni, hogy sarkalatos pont a felvételi követelmények szigorítása, a pedagógusképzés új alapokra helyezése. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján ma délutántól olvasható a „vitaanyagnak” szánt törvénytervezet, amely a felsoroltakon kívül több érdekes pontot is tartalmaz. (Forrás: hvg.hu)

Pokorni Zoltán csak reménykedni tud, hogy puszta revansvágyból a következő időszakban nem fogják tönkretenni azt, amit az elmúlt években eredményként könyvelhetett el a hazai oktatásügy. A Fidesz alelnöke egy nevelésügyi konferencián többször is érzékeltette, hogy nem tud azonosulni a Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkár által képviselt irányzattal, de nincs ráhatása a KDNP-s irányvonalra. (Spirk József, Index)

Ősz lején hirdettük meg metodikai cikkpályázatunkat. Megszülettek az eredmények.

Raskó István (MTA SZBK Genetikai Intézet, Szeged) előadása a Történelemtanárok (20.) Országos Konferenciáján („Őseinket felhozád…” – Magyar őstörténet).

Bajban vagyunk, pedig tényleg égető szükség lenne a történelmi, nemzeti, közösségi tudat ünnepekhez köthető, élményszerű erősítésére. Épp a napokban tanácskoznak a Nemzeti Összetartozás Napja iskolai bevezetéséről. Csak hát megvan-e a szakmai háttér mindehhez? (Achs Károly, Osztályfőnök.hu)

Magyarország 20. századi történetének egyik legeseménydúsabb, legtöbb változást hozó éve volt 1918. Ekkor ért véget a hátországot is keserves terhekkel sújtó első világháború, ekkor dőlt meg az államforma, a királyság, ekkor hullott szét az 1867 óta létező dualista berendezkedésű állam, az Osztrák–Magyar Monarchia és ekkor vette kezdetét a soknemzetiségű ország területi széthullása, amelyet aztán a […]

Egyfajta nemzeti konzultációt kezdeményez Hoffmann Rózsa az új felsőoktatási törvényről november 3-tól. A titokzatos körülmények között készült koncepcióról a közösségi oldalakon már most elkezdődött a vita a hallgatói jogok megnyírbálása miatt. (BI, Figyelőnet)