A magyar társadalom a két világháború között – Családtörténeti és életút interjúk: Záró konferencia. 2010. november 27. 10.00–16.00 óra; Kossuth Klub (Budapest, Múzeum u. 7.).
A Faludi Faludi Ferenc Akadémia Pray György Egyháztörténeti Műhelye tisztelettel hív minden érdeklődőt Egyházak a XX. században. Történelmi segédlet című kiadványának bemutatójára 2010. november 23-án (kedd) 16 órára a jezsuiták Párbeszéd Házába (Budapest, VIII. kerület, Horánszky u. 20.)
Ami a legfontosabb kérdéseket illeti, öt területen is katasztrófát látok kibontakozni; ezek az (1) állam szerepnek újradefiniálása, (2) az oktatásirányítás brutális központosítása, (3) az intézményi szakmai autonómia felszámolása, (4) a minőségértékelés atavisztikus szabályozása és (5) a normatív oktatásfinanszírozás felszámolása. (Radó Péter, OktpolCafé)
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca minden történelemkönyv szerves része. Jóval kevesebbet tudunk a fejedelem magánéletéről, félresiklott házasságáról, fiai sorsáról. Erről kérdezte a hvg.hu Mészáros Kálmán történészt, a Hadtörténeti Intézet munkatársát, a korszak kutatóját. (Kurucz Béla, hvg.hu)
Románia megfogalmazta igényét Erdélyre, 1916-ban háborút is indított érte, de az ellentámadás végül Bukarestben állt meg. 1918-ban az antant szárnyai alatt megszállták Erdélyt, Budapestet, majd Győrig menetelve módszeresen kifosztották a fegyvertelen országot. A Nemzeti Színház körül kialakult botrány kapcsán megmutatjuk a történelmi hátterét: miért tabu Magyarországon az egyik legnagyobb román nemzeti ünnep. (Bihari Dániel, Figyelőnet)
Egy nemrég előkerült levéltári dokumentum alapján fény derült a titkosügynöki találkozóknak helyt adó fővárosi lakások és ingatlanok elhelyezkedésére. Mindez az egykori állambiztonság tevékenységének újabb dimenziójáról rántja le a leplet, egyszersmind érdekes adalékokkal szolgál Budapest „titkos történetéhez”. (Tabajdi Gábor, hvg.hu)
Oxfordi történészek egy három évet átfogó kutatásban arra keresik a választ, hogy vajon beszélhetünk-e „európai 1968”-ról, s a külföldön tanuló diákok által közvetített forradalmi eszmék hogyan gyökereztek meg az egyes országokban. (Forrás: Múlt-kor)
A központi költségvetés biztosítaná a közoktatási intézmények működéséhez szükséges pedagógus- és egyéb alkalmazotti létszámra megállapított átlagbér szerinti támogatást – ez olvasható az MTI birtokába jutott új közoktatási törvény koncepciójában. A tervezet szerint a bérek és a járulékok összegét a Nemzeti Erőforrás Minisztérium azonosítójával rendelkező nem állami, önkormányzati – azaz az egyházi és az alapítványi – […]
1871 májusában nyilvános, nemzetközi tervpályázatot írtak ki a Margit-sziget déli csücskénél, a Nyugati- és Déli-pályaudvar között kialakítandó főútvonal valószínű tengelyében építendő hídra. A kiírásban – mivel a későbbiekben a hidat össze akarták kötni a Margit-szigettel – a híd tengelyének a szigetnél törést adtak, valamint a budai Duna-ágban három, a keskenyebbik, pestiben két nyílás kialakítását írták […]
Hajós Alfréd Sportuszoda – ez a név összefoglalja egy egy magyar építész életművét, aki a sportban és az építészetben is maradandót alkotott. Ő az egyetlen magyar, aki két, egymástól teljesen eltérő kategóriában: a sport és művészet terén is első helyezést ért el az újkori olimpiákon. November 12-én volt 55 éve, hogy elhunyt az első újkori […]
Látjuk-e még valaha az M7 kapujában a legendás bronz-Osztyapenkót? Egyebek mellett erről is beszélgetett a Figyelőnet Szücs Györggyel, aki A szocreál Magyarországon címmel minap megjelent, borzongató fotókkal gazdagon illusztrált kötet egyik szerzője. Az interjúból arra is választ kapunk, művészet-e a szocreál. (Nagy József, Figyelőnet)
A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának Külhoni Magyarok Osztálya a Balassi Intézet közreműködésével pályázatot hirdet a Julianus Testvériskola Program keretében 2011 tavaszán megvalósítandó középiskolai osztálykirándulások támogatására. Beküldési határidő: 2010. december 15.