„Egy új oktatáspolitikai koncepció megjelenése esetén először a stratégiát célszerű megalkotni és széleskörűen megvitatni … Sajnáljuk, hogy miként a korábbi esetekben, most sem így történik” Nyilatkozta a Történelemtanárok Egylete (Híradó online)
A mai nappal megszűnt Kerpen Gábor, az Oktatási Hivatal elnökének megbízatása. Az eddigi pozícióját mindössze három hónapig betöltő szakember a jövőben az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium fennhatósága alatt működő Wekerle Sándor Alapkezelő oktatási igazgatói és stratégiai koordinátori munkakörét tölti be. (Forrás: Figyelőnet)
Nem valószínű, hogy a jövőben beépülnek az oktatásba népünk őstörténetének a finnugortól eltérő elméletei – jelentette ki a Magyar Hírlapnak Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár. (Csókás Adrienn, Magyar Hírlap)
„A kérdés drámai módon is megfogalmazható: képesek leszünk-e létrehozni a mindenki számára optimális fejlesztést nyújtó iskolarendszert, vagy maradunk a nyílt és látens diszkriminációt, szegregációt megvalósító, gyenge eredményeket produkáló, tehetségeket pazarló iskolarendszernél.” (Nahalka István)
2010. december 30-ig várja a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a javaslatokat az új közoktatási törvény tervezetéhez. A TTE mint civil szervezet korábban is megragadott minden alkalmat arra, hogy megfogalmazza álláspontját az oktatási rendszer (tervezett) átalakításaival kapcsolatban. A TTE tagjainak most lehetőségük van itt helyben hozzászólásként jelezni javaslataikat, leírni véleményüket. A vitaanyag letölthető a minisztérium honlapjáról pdf-ben.
„Nem hiszek abban, hogy a természettudományos órák számát kéne „instrumentálisan” emelni. Különösen abban nem hiszek, hogy a természettudományos képzést épp a humán tárgyak rovására hozzuk helyzetbe. Pedig ez történik.” (Gábor Bálint, Népszabadság)
November 16-án a Jobbik tüntetést szervezett a Károlyi Mihály emlékműnél: a szobor fejére zsidó rituális fejfedőt, kipát nyomtak, nyakába pedig „szégyentáblát” akasztottak „Én felelek Trianonért” felirattal. A jobboldali radikálisok továbbra sem képesek napirendre térni Trianon fölött. A tények cáfolják a a lomtárból újra elővett hagyományos gyűlöletbeszéd érveit. (Pelle János, hvg.hu)
A kiegyezés után Magyarországnak önálló államháztartást kellett létrehozni. Az Ausztriától való elválás és az önállósulás ezen a téren járt a legtöbb gyakorlati nehézséggel. Az 1867. év bevételei azonban végül is felülmúlták az előzetes várakozást, és biztató eredménnyel zárult az első szabályszerű költségvetési év, 1868 is. (Erdélyi Andrea, Magyar Országos Levéltár)
Horváth Iván (egyetemi tanár, ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet) előadása a a Történelemtanárok (20.) Országos Konferenciáján („Őseinket felhozád…” – Magyar őstörténet). És egy bejelentés: a Nikolsburgi ábécé ősnyomtatványa megkerült.
A magyar magángyűjteményekből a Szovjetunióba hurcolt szerencsésebb mesterművek ma orosz múzeumok falát díszítik, több ezer műkincs viszont raktárakban és magánembereknél várja a második világháború óta jobb sorsát. Konsztantyin Akinsa művészettörténész szerint addig várhatnak, amíg a magyar állam a sarkára nem áll és le nem ül tárgyalni az oroszokkal. (Vincze Barbara, [origo])