Történelem- és társadalomismeret-tanárként én is azt szeretem, ha diákjaim gondolkodnak, kérdéseket tesznek fel, tájékozottak a világ dolgaiban és összekötik a különböző helyről szerzett ismereteiket. Az új alkotmány és az e körüli viták azonban összezavarták az eddigi tanítási gyakorlatot. Több évfolyamon is tanítok, és valahogy úgy jött ki, hogy az alkotmány mindenhez köthető. (Stefány Judit)
300 évvel ezelőtt, 1711. április 29-én Nagykárolyban írta alá Károlyi Sándor és Pállfy János a Rákóczi-szabadságharcot lezáró békét, mely a történeti köztudatban szatmári békeként szerepel. (Oross András, Magyar Országos Levéltár)
A Péter cárral tárgyaló II. Rákóczi Ferenc távollétében, 300 esztendeje, 1711. április végén kötötték meg a majd egy évtizedig elhúzódó szabadságharcot lezáró szatmári békeszerződést. A majtényi síkon szúrta földbe zászlait a kurucok 12 ezres serege, a katonák – császári kegyelemben részesülve – fegyvereikkel együtt térhettek haza. A békepaktumot kézjegyével ellátó Károlyi Sándor báró nem volt […]
A Történelemtanárok Egylete (TTE) az új alkotmánnyal kapcsolatban kifogásolja, hogy annak kimunkálását nem előzte meg széles körű szakmai és társadalmi vita, helytelenítik továbbá, hogy az alaptörvény egyoldalúan értékeli a magyar történelem egyes fejezeteit. A STOP a TTE alelnökét [Fazekas Csabát] kérdezte.
A magyar történelmi közgondolkodás földcsuszamlásszerű átalakulásának küszöbén állunk. Ezzel a mondattal kezdődik a Történelemtanárok Egylete gondozásában megjelent, Egyezzünk ki a múlttal! című kötet. A változás részben a diákok, a mai tizenéves fiatalok körében zajlik. A szülők pedig, hasonlóan a negyvenes évek végén élő polgárokhoz, akiket annak idején azzal lepett meg a csemetéjük, hogy az iskolában […]
Félti a tanítás szabadságát a Történelemtanárok Egylete (TTE). A szervezet helyteleníti azt is, hogy az új alaptörvény számos vitatható történelemértelmezést tartalmaz. Fazekas Csaba a TTE alelnöke szerint az sem világos, mit tanítsanak az iskolák a jövő tanév végén. Villáminterjú. (Balla István, Figyelőnet)
A nemzeti ünnepeknek kettős természetük van. Egyszerre fűzik az ünneplőket a múlthoz és a jelenhez. A közös történelem kitüntetett eseményeinek rendszeres felidézése erősíti az államhoz, illetve a nemzethez való tartozás érzését. Ezek az ünnepek ugyanakkor a mának szóló üzeneteket is közvetítenek az emberek felé. (Gönczöl Enikő)
Számos kételyei vannak a Történelemtanárok Egyletének az új alkotmány preambulumával (mától Nemzeti Hitvallással) kapcsolatosan. Az Alapvetésben több olyan történelem értelmezés is megfogalmazódik, amely vitatható. Kérdés, hogy a szövegben olvasható megállapításokat kötelezően kell-e majd a történelemtanításban is érvényesíteni. A Klubrádió április 19-én Fazekas Csabát, a TTE alelnökét kérdezte.
1330. április 17-én Záh nemzetségbeli Felicián sikertelen merényletet követett el a király és családja ellen Visegrádon, valószínűleg a váraljai, Duna-parti királyi palotában. A merénylő kardjával a királyt csak megsebesíteni tudta, ám Erzsébet királynénak négy ujját levágta, míg Lajos és András hercegeket nem érte komolyabb sérülés. A király kíséretének tagjai a helyszínen végeztek a merénylővel, akinek […]
Megdöbbenésünkre a sajtóból értesültünk arról, hogy a Közoktatási törvény koncepciójának kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztériumban felmerült az alapítványi szféra finanszírozásának megszüntetése. Az AME magát a gondolatot is abszurdnak, értelmetlennek, átgondolatlannak tartja, és követeljük annak azonnali visszavonását.
Eleinte vonakodtak, később már élvezetüket lelték a civilek meggyilkolásában egyes német katonák, akik egymás között jóval többet diskuráltak szexuális élményeikről, mint saját félelmeikről, s az is feltűnő, hogy a holokauszt mennyire ritkán köszön vissza a lehallgatott párbeszédek legépelt változataiban – derül ki egy új, a katonák személyes érzelmeit tárgyaló könyvből. (Forrás: Múlt-kor)
Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat! 
TTE a Facebookon
Youtube-csatorna
