Mussolini, kényszerintézkedés, szájkosár – a jellemzésére használt fogalmak is mutatják, hogy a Pedagógus Kar létrehozásának szándéka sok szakmabelinél verte ki a biztosítékot, de az engedékenyebbeket sem hozta túlságosan lázba az oktatási kormányzat legújabb találmánya. A narancs.hu pedagógusszervezetek vezetőivel beszélgetett
Az ember kialakulásától kezdve közösségekben él, melynek kereteit (társadalom, állam) szükségszerűen, a változásoknak megfelelően alakítja ki. Az emberiség fönnmaradásának egyik alapvető szükséglete a kornak megfelelő, a mindennapi élet biztonságát lehetővé tevő keretrendszerek folyamatos megértése és átalakítása.
Németország föderalista hagyományai rendkívül erősek, a helyi (tartományi) és az állami (szövetségi) hatáskörök és feladatok elkülönítését és végrehajtását bonyolult, rugalmas és egyértelmű szabályozás biztosítja. Így van ez az oktatásügyben is, amely tartományi hatáskörbe tartozó feladat.
Módszertani ajánlások Az emberiséget – a régészeti kutatások tanúsága alapján – már több százezer éve foglalkoztatja, hogy megtalálja és megértse az egyéni és közösségi élete értelmét, a természethez, más emberhez (családjához, nagyobb közösségeihez) való kapcsolatának vélt vagy valós összefüggéseit, keretrendszerét. A fő kérdések lényegében a kezdetek óta nem változtak, a ma – gondolkodó – emberének […]
A MÁV honlapján, a Jó, ha tudja elnevezésű aloldalon (és nem a diákkedvezmények felsorolásakor), Fontos változások 2013. április 1.-től (sic!) cím alatt arról értesülhetünk, hogy a múzeumokból érkező fogadónyilatkozat kizárólag tanítási napokra szólhat. A művelődni is vágyó diákokat – bizonyos napokra – megfosztják az iskolába járás jogától?
Egy bahreini régészeti lelőhely ásatási munkálatai során fedezték fel a világ egyik legrégebbi kereskedelmi civilizációjának nyomait, amelyről fejlettsége ellenére viszonylag keveset tudunk. A Dilmun-civilizáció az i. e. 3. évezredben az egyik legfontosabb ókori kultúra volt a térségben és összekötő kapocsként szolgált Mezopotámia és az Indus-völgy között. (Múlt-kor)
Valamikor, az idők hajnalán a politika és az iskola nem járt még kéz a kézben; a középkori, katolikus Európában az állam nem érezte feladatának, hogy a közemberek csip-csup problémáival – éhségével, betegségével, tudatlanságával – bajlódjon.
A TTE Bizottmánya aggodalommal értesült arról, hogy a Várkert bazár építkezése során kora újkori épületmaradványokat bontanak el. Ez igazolhatja azokat az aggodalmakat, melyek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megszűntetése kapcsán felmerültek, vagyis hogy épített nemzeti örökségünk védtelen maradt az üzleti és rövid távú politikai érdekek által motivált, visszafordíthatatlan károsításokkal szemben. Kérjük a szakma és a kormányzat […]
A kétszintű érettségi feladataiban rendszeresen megjelennek a rendszerváltásra és következményeire vonatkozó kérdések. Az elmúlt három év esszéfeladatai (a tesztfeladatoknál a 12. kérdés kifejezetten az 1990 utáni Magyarországra kérdez) a következők voltak:
Bakay Kornélról II. Hogyan jutott a régész a rendszerváltás után a sérülékenytől a győzhetetlenig, az otrombától a csodálatosig, a fosztogatástól az osztogatásig, bizonyítandó, hogy mi vagyunk a legjobbak?
Bakay Kornélról I. Háromrészes sorozatunk a márciusban kitüntetett Bakay Kornél régész történelemhasznosításával foglalkozik, mely sok ponton hasonlít a leninistákéra. Az első részben a gyűlölet és harc szerepéről lesz szó.
Itt olvashatja a Pedagógusok Demokratikus Szövetsége, a Magyartanárok egyesülete és a Történelemtanárok Egyletének közös sajtótájékoztatója kapcsán a különböző médiumokban megjelent cikkeket.