Elfelejtettük azokat a magyarokat, akik külföldön váltak világhíressé. Gábor Zsazsa és Lugosi Béla neve talán ismerősen cseng, de Pavlics Ferencé vagy Szilárd Leóé a többségnek semmit nem mond.

Kerekasztal beszélgetés a Történelemtanárok Egylete 2013-as Mire emlékszünk című konferenciáján: A beszélgetés résztvevői: Földes György, Gyurgyák János, Schmidt MáriaA Történelemtanárok (23.) Országos Konferenciája. Mire emlékszünk? A közösségi memória szelektivitása Magyarországon és a nagyvilágban. (2013. október 12., Kossuth Klub)

Az Anthropolis Egyesület ezúton meghívja önt digitális történetmesélésről szóló rendezvényére, a Kossuth Klubba (1088 Múzeum u. 7) november 29-én 15:00 – 20:00-ig.

Az utóbbi napokban technikai okok miatt a honlapról küldött leveleket, jelentkezéseket nem kaptuk meg. Kérjük, akinek nem válaszoltunk, jelezze ezt az info@tte.hu címen. Elnézés kérünk a kellemetlenségekért, a problémát elhárítottuk.

A 13. században kétszer is betelepültek a kunok az országba, és mindkét alkalommal konfliktusba keveredtek a letelepült életformát folytató magyarokkal. Ugyanakkor jelentős haderővel segítették a magyar királyokat, a Habsburgok részben ennek a népnek köszönhették későbbi birodalmukat. (Keisz Ágoston, [origo])

Ötvenhét évvel előtt, 1956. november 12-én tűzte a napirendjére a magyar kérdést az ENSZ Közgyűlése. Valóban ez volt minden, amit a Nyugat a magyarokért akkor tehetett? Harold E. Stassennek volt jobb ötlete, de nem biztos, hogy sikerrel járt volna, ha mellé állnak a döntéshozók.

Elérhető Csepeli György egyetemi tanár (ELTE TÁTK) Nemzeti emlékezet, nemzeti felejtés című előadásának a TTE 23. konferenciáján elhangzott írásos verziója. Az előadás hanganyagát (.mp3 / 27,2 Mb) az előbbi linken találja.  

A tegnapi naptól kezdve olvasható Lőrinc László cikke a Tényleg! oldalán. Az írása a Szabadság téri Horthy-szobor (újra)avatása kapcsán íródott. Az ezzel kapcsolatban megszületett írások többségével ellentétben mindenképpen tárgyilagos, a múlt megértésére törekvő cikknek tekintem Lőrinc írását. Két okból azonban úgy éreztem, hogy klaviatúrát kell ragadnom a felmerült gondolataim leírása érdekében. Az egyik a táblázattal […]

Nem vitatva Horthy erényeit és Károlyi hibáit sem: miért jár szobordöntés a vesztes háborúért nem felelős háborúvégi botladozónak, és miért érdemel szobrot a vesztes háborúért felelős háborúvégi botladozó? Mikor ráadásul utóbbi hatása a mai határokra inkább mutatható ki, mint előbbié?

Harminc évvel ezelőtt a hallgatók egy irodalmi-közéleti folyóirat fennmaradásáért mozdultak meg – hogyan lett ebből rendőrségi egyetemfoglalás, az illetékes elvtárs botrányos kifütyülése és 1956 megtapsolása?

Hangszalag beszámoló Budapestről. A Mozgó Világ elleni intézkedések vitája az ELTE Jogi Karán 1983. október 28-án 18 óra és 21 óra 30 között. Irodalmi Ujság, 1984. 1. Párizs (Az esemény hátteréről)