A központosított oktatás egyik válságterületét az államosított tankönyvpiac jelenti: a veszteségessé vált ellátórendszerben az egyentantervhez illeszkedő egyentankönyvek, pontosabban kísérleti tankönyvek színvonala miatt rendre botrány tör ki. Legutóbb a 9. évfolyam gimnáziumi történelemtankönyvéről jelent meg egy 95 oldalas, részletes szakmai bírálat, melyet a Történelemtanárok Egylete (TTE) adott ki. Mint írják, elfogadhatatlannak tartják, hogy a tankönyv hemzseg […]

Hagyományosan kétszer, a Biblia és a holokauszt kapcsán tanulnak a diákok a zsidókról a magyar közoktatásban. Így a legtöbb 18 éves fiatal úgy hagyja ott az iskolapadot, hogy alig hallott valamit arról, kik azok a zsidók és milyen szerepük volt/van a magyar történelemben és a magyar kultúrában. Ha mégis kapnak erről valami képet, azt kizárólag […]

Íme a tavalyi év tíz legolvasottabb cikke. Ha lemaradt róla, most még pótolhatja.

Annyi történelem lenne, ahány rendszer? – a szerző Miklósi László a Történelemtanárok Egyletének elnöke

„Különóra” az Aranybulláról. Az interjú itt meghallgatható és letölthető

Tiltakozott a Történelemtanárok Egylete is. Hómanról azt írták, „felelősségét, a zsidótörvények és a német orientáció terén játszott kezdeményező szerepét érdemben nem befolyásolhatja, hogy egyes embereket később megmentett.” Azt pedig elfogadhatatlannak tartják, hogy „egy ország csak a gyalázatos bűnökben részes hírességeire emlékezzen, a tisztességeseket pedig a feledés homályában hagyja.”  

Most meg a térképekkel van baj. A Történelemtanárok Egylete kilencvenöt oldalas tanulmányt készített ugyanekkora hibajegyzékkel a kilencedik osztályos tanulók történelemkönyvéről. A könyvben megjelent 58 térképből 54 hibás, „Visegrádot például áttették a Duna másik oldalára, Vác magasságába, de modern kori iraki víztározókat is találtak az ókori Mezopotámia területén” – írja a tanulmányt ismertető eduline.hu pedagógusportál.  

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke állítja: a magyar politikusok, köztisztviselők, a közélet alakítóinak felelőssége vitathatatlan a magyarországi zsidóüldözésben, a deportálásokban, s ennek meg kéne jelennie a tankönyvekben és a közbeszédben is. „Nem egyedi eset, hogy vitatott történelmi személyeknek szobrot akarnak állítani. Akik így akarnak Hómanra emlékezni, azok megtévesztő módon történészi érdemeire hivatkoznak. Szobrot állítani […]