A középkori népek fiainak és lányainak nem volt a mai értelemben vett vezetéknevük, a személyek beazonosításában legtöbbször a különféle jelzők segítettek. A számos társadalom közül minden bizonnyal a vikingek büszkélkedhettek a legkülönösebb ragadványnevekkel. Vajon miért volt olyan népszerű a viking korszakban, hogy az emberek különböző melléknevekkel ruházzák fel társaikat?
Új cikkek a Cáfolós rovatban! Gyakran lehet olvasni kézikönyvekben és cikkekben, hogy magyar ember adta a világnak a telefonközpontot, a gyufát, a dinamót, a szódavizet, a helikoptert, a porlasztót és a számítógépet, de a világ ezt sajnos nem tudja. Kimondva-kimondatlanul ott lappang ebben egy kis sértődöttség: átnéznek rajtunk, nem vesznek rólunk tudomást. Pedig a […]
A központosított oktatás egyik válságterületét az államosított tankönyvpiac jelenti: a veszteségessé vált ellátórendszerben az egyentantervhez illeszkedő egyentankönyvek, pontosabban kísérleti tankönyvek színvonala miatt rendre botrány tör ki. Legutóbb a 9. évfolyam gimnáziumi történelemtankönyvéről jelent meg egy 95 oldalas, részletes szakmai bírálat, melyet a Történelemtanárok Egylete (TTE) adott ki. Mint írják, elfogadhatatlannak tartják, hogy a tankönyv hemzseg […]
Hagyományosan kétszer, a Biblia és a holokauszt kapcsán tanulnak a diákok a zsidókról a magyar közoktatásban. Így a legtöbb 18 éves fiatal úgy hagyja ott az iskolapadot, hogy alig hallott valamit arról, kik azok a zsidók és milyen szerepük volt/van a magyar történelemben és a magyar kultúrában. Ha mégis kapnak erről valami képet, azt kizárólag […]
Tiltakozott a Történelemtanárok Egylete is. Hómanról azt írták, „felelősségét, a zsidótörvények és a német orientáció terén játszott kezdeményező szerepét érdemben nem befolyásolhatja, hogy egyes embereket később megmentett.” Azt pedig elfogadhatatlannak tartják, hogy „egy ország csak a gyalázatos bűnökben részes hírességeire emlékezzen, a tisztességeseket pedig a feledés homályában hagyja.”