A
Felsőoktatási Kutatóintézet friss kutatása multinacionális cégek
képviselőit kérdezte a munkavállalókkal kapcsolatos munkaadói
elvárásokról és a felsőoktatási rendszerről szerzett
tapasztalataikról.
(Forrás: Népszabadság)

A Felsőoktatási Kutatóintézet friss kutatása a
termelésben és a munkaerőpiacon meghatározó multinacionális cégek és
munkaerő-közvetítő vállalkozások képviselőit kérdezte a munkavállalókkal
kapcsolatos munkaadói elvárásokról és a felsőoktatási rendszerről
szerzett tapasztalataikról.

A
Szerepi Anna által közzétett tanulmány alapján összességében elmondható,
hogy egyes végzettségek – így a bölcsész- és pedagógusdiploma –
alapvetően hátrányból indulnak a munkaerőpiacon, mivel egyáltalán nincs
rájuk kereslet. Ha viszont nyelvtudással vagy gyakorlati tapasztalattal
párosulnak, bizonyos területeken van lehetőség az elhelyezkedésre. A
piaci szférában az aszszisztensi munkaköröket sok helyen bölcsészek
látják el, ha nagyon jól kommunikálnak idegen nyelven. A PR-menedzser, a
gazdasági és műszakiinformatikus-diploma, úgy tűnik, semmilyen
speciális tudást nem képvisel, így megfoghatatlansága miatt nehéz
összeegyeztetni a munkaadók által elvárt precíz és szakszerű
elvárásokkal. S az agrárvégzettség sincs könnyű
helyzetben.

A keresettebb szakmákban
is csak azok boldogulnak könynyebben, akik biztosan tudnak idegen
nyelven kommunikálni, jó szaktudással rendelkeznek, és a munka iránt
nagyon elkötelezettek. Aki viszont alacsonyabb színvonalú felsőoktatási
intézményben tanult, nem rendelkezik használható nyelvtudással, nem
kommunikatív és nincs elkötelezve a munka iránt, lemarad a piacon. Így a
közgazdász és jogász végzettség abban az esetben, ha nem fed
felhasználható szaktudást, vagy nem párosul piacképes nyelvismerettel; a
marketinges végzettség; a szaktudással, naprakész ismeretekkel és
gyakorlattal nem rendelkező informatikusdiploma – főleg aktív nyelvtudás
hiányában – sem olyan eladható, mint pár évvel
ezelőtt.

A munkaerőpiac
legkeresettebbjei a jó szaktudással, jó nyelvtudással rendelkező
mérnökök. Elsősorban a villamosmérnökök, akiket gépész- és
építőmérnökök, gyártásfejlesztő mérnökök követnek a sorban. Kisebb
számban faipari mérnökre is szükség van.

Jól el tudnak helyezkedni a logisztikusok,
közgazdászok, a jó nyelvtudással párosuló egyéb műszaki végzettségű
álláskeresők, illetve a speciális, kurrens programnyelveket ismerő
informatikusok. Bár nem igényel felsőfokú végzettséget, a jó technikus
sem marad sokáig munka nélkül. Minőségbiztosítási mérnökökre és jó
könyvelőre, főkönyvelőre is nagy a kereslet. Orvos, HR-es és banki
pozíciókra is keres munkavállalókat a gazdasági
szféra.

S vannak területek,
amelyekre csak nagy nehézségek árán, esetleg egyáltalán nem lehet
szakembert találni. Ilyenek a nyelvtudással rendelkező munkavédelmi
szakemberek, műanyagipari mérnökök, minőségbiztosítási szakemberek,
tervező- és fejlesztőmérnökök, vegyészek, valamint a speciális,
összetett tudással rendelkező szakemberek, mint például a
mérnök-közgazdászok.

Az oktatási
rendszer rugalmatlanságának megnyilvánulása, hogy a műanyagipari,
illetve munkavédelmi képzés teljesen hiányzik Magyarországon – bár
kereslet van rá. Pozitív példa a minőségbiztosítás és a logisztikai
képzés terén tapasztalható, mely már megjelent a felsőoktatásban, így
néhány éven belül várhatóan megszűnik a szakemberhiány ezen a téren.