Miután
összegyűlt a szükséges számú aláírás, az Országgyűlésnek kell döntenie
arról, elismeri-e kisebbségként a hunokat.
(Forrás:
origo)

Több nemzetiségi vezető és a
kisebbségi ombudsman nem támogatja az elképzelést, míg van olyan
képviselő, aki szerint a hunok elismerése színesítené a magyar
kultúrát. 

Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője az
Országos Választási Bizottság (OVB) keddi ülésén számolt be arról, hogy
több mint kétezer aláírás gyűlt össze a hunok kisebbségként való
elismeréséről szóló kezdeményezéshez. A törvény szerint ezer aláírás
szükséges ahhoz, hogy a kérdést az Országgyűlés napirendre tűzze. A
kezdeményezés egy magánszemélytől származik, aki az „Univerzum
Egyházának” hírnöke, és a „Hunok Szentegyházának” papja. A szervezet
működtet egy lelkészképző egyetemet is, melyen négy év alatt a diákok
elsajátíthatják „a hunok ősi vallásának titkait” és „ősapáink
tanítását”. Akik a vallást követik, az alapító szerint „fekete vagy
fehér hunok, egy dicsőséges ősi nép gyermekei”, akiknek vissza kell
térniük a gyökereikhez.

A törvény
szerint nemzetiség „minden olyan, a Magyar Köztársaság területén
legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága
körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok, és a
lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai
különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot,
amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik
érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul”. Jelenleg a bolgár, a
cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a
ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán kisebbséget ismerik el
Magyarországon, a 2001-es népszámlálás szerint pedig egyetlen olyan, a
kisebbségi törvényben említett nemzetiség él, amelynek létszáma az újak
elismeréséhez szükséges ezres határ alatt van: az örmény, amelyhez
tartozónak 620-an vallották magukat.

A három legnagyobb lélekszámú – a cigány, a német és a
szlovák – nemzetiség vezetői nem támogatják, hogy nyilvánítsák nemzeti
kisebbséggé a hunokat. Elsősorban azzal érveltek, hogy hiányzik az élő
hun nyelv és kultúra. Többen azt mondták: abszurd lenne, ha az
Országgyűlés elismerné a hun kisebbséget. Szintén nem tartja jogosnak a
felvetést Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman. Az MTI-nek azt mondta:
„Az én felfogásom szerint a hunok nem felelnek meg a törvényi
kritériumoknak, de állapítsa meg ezt az Országgyűlés.” Hozzátette,
nagyon nehezen tudja elképzelni, hogy a hun mint beszélt nyelv létezik
egyáltalán.

A kérdés először
várhatóan az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elé kerül
majd. Ékes József, a bizottság volt MDF-es, jelenleg független tagja
szerint érdemes ezt a kérdést megvitatni, mert a hunok elismerése
színesebbé tenné a magyar kultúrát. „A hun nyelv nyelvi változáson ment
át, de nem valószínű, hogy ezért elbukjon a kezdeményezés” – mondta.
Azzal érvelt, hogy az Európai Parlament is rögzítette az alkotmányban,
hogy a nyelvi és kulturális sokszínűséget örökíteni kell, hogy
fennmaradjon. „A kihalt nyelveket is fel kell tárni” – tette hozzá.
Fodor Gábor, a bizottság SZDSZ-es tagja viszont teljesen komolytalannak
tartja a felvetést. „Ez egy fikció, nincs ilyen kisebbség. A hunok
mintegy 1500 évvel ezelőtt léteztek. Ma nincs hun nyelv, identitás,
népszokás, nincs anyaországuk, semmilyen olyan összetevő nincs, ami
alapján nemzetiségnek lenne tekinthető.” Hozzátette: bárki bármilyen
egyesületet alapíthat, újságot adhat ki, de szerinte nem az adófizetők
pénzéből kellene ezt finanszírozni a magukat hunnak vallók
számára.