Ismét
növekszik az érdeklődés – néhány év visszaesés után – a két tanítási
nyelvű iskolák iránt: tavaly 28.846 diák tanult ilyen típusú
intézményekben, s a szaktárca reményei szerint a tendencia az idei
tanévben is folytatódik – derül ki az oktatási tárca MTI kérésére
készített tájékoztatójából.

A
2001/2002-es tanévben összesen 25.775, a rákövetkező esztendőben 27.850
diák tanult két tanítási nyelvű iskolákban. Ezután három évig
valamelyest csökkent, és 24 ezer körül mozgott a diákok száma, majd az
előző tanévben ismét növekedésnek indult. A minisztérium reményei
szerint a bővülő tendencia az idei tanévben is folytatódik majd, az
adatokat október 15-e után dolgozzák fel.

Ilyen típusú iskola létesítéséről mindig a fenntartó,
adott esetben az önkormányzat dönt. 1987 óta a két tanítási nyelvű
iskolák száma a 90-es évek végéig folyamatosan nőtt, a legutóbbi időben a
két tanítási nyelvű általános iskolák számának növekedése a jellemző.
Jelenleg Magyarországon 164 két tanítási nyelvű iskola működik, ebből az
általános iskolák száma 67, a középiskoláké 97. Budapesten 20 két
tanítási nyelvű általános iskola és 36 középiskola, összesen 56
intézmény működik.

Az első ilyen
iskolák 1987-ben alakultak, akkor 14 két tanítási nyelvű intézmény
kezdte meg működösét a fővárosban és több vidéki városban, ahol a magyar
mellett angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol nyelveken folyik
az oktatás. A két tanítási nyelvű intézmény alapításának feltétele a
vonatkozó jogszabályok alapján, hogy a pedagógusok között legalább egy
anyanyelvűnek kell legyen, évfolyamonként legalább három tárgyat
célnyelven kell tanítani, a célnyelven tanított tárgyakat legalább két
évig és legalább heti hat órában kell tanítani.

Az érettségi vizsgán a diák érettségi bizonyítványa
felsőfokú „C” típusú államilag elismert nyelvvizsgával egyenértékű,
amennyiben a célnyelvből legalább 60 százalékra teljesítette az emelt
szintű érettségit, illetve a másik két vizsgatárgyból célnyelven
sikeres, legalább középszintű érettségit tesz. A két tanítási nyelvű
iskolák a költségvetési törvényben meghatározott kiemelt normatívát
kapnak, amelynek összege jelenleg 71.500 forint.

Magyarországon 2002-es adatok szerint az általános
iskolások 26 százaléka tanult angolt és 16,8 százaléka németet idegen
nyelvként. A magyar középiskolások átlagosan 1,2 nyelvet tanultak, ami
jelentősen elmarad az 1,6-os uniós átlagtól: ennél kisebb átlaggal csak
Írország (0,9), illetve Málta és Görögország (1,1-1,1) rendelkezett. A
legutóbbi népszámlálás adatai szerint a magyar felnőtt lakosság 19,2
százaléka képes idegen nyelven másokat megérteni és magát megértetni,
ezzel szemben az Európai Unióban az idegen nyelvet ismerők aránya 53
százalék.

A fiatalok körében csak
alig valamivel volt jobb a helyzet, a 15 éven felüliek negyede beszéli
valamilyen szinten az öt leggyakoribb nyugati nyelv – angol, német,
francia, olasz és spanyol – egyikét.