• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Nemzeti identitás megőrzésének, megújításának intézményrendszere
2007. február 27. kedd, 0:00

A nemzeti identitás megőrzésének és megújításának hosszú távú
célja egyrészt a határon túli magyar oktatás intézményeinek fenntartása,
integrálásuk a többségi, a magyar és az európai oktatási térbe – írta a
HVG.

A nemzeti identitás
megőrzésének és megújításának hosszú távú célja egyrészt a határon túli
magyar oktatás intézményeinek fenntartása, integrálásuk a többségi, a
magyar és az európai oktatási térbe, másrészt a határon túli magyar
köz-, felső-, és felnőttoktatás szellemi és anyagi bázisának
biztosítása, a társadalmi kohézió, esélyegyenlőség és versenyképesség
biztosítása; az oktatás szolgáltatási, közösségi funkcióinak,
környezettudatos és minőségi dimenzióinak erősítése.


Az elmúlt 15 évben nem volt egy egységes, koherens,
átfogó kormányzati elképzelés a határon túli magyar oktatás és kultúra
alapelveit, hosszú távú céljait és prioritásait illetően, bár minden
kormány határon túli magyarokat illető politikája nagy teret szentelt a
kulturális-oktatási kérdéseknek. A határon túli magyar közösségek sem
rendelkeztek kidolgozott jövőképpel saját társadalmuk
intézményfejlesztését illetően


A
szülőföldön maradás doktrínája elavult. A megsegítő támogatáspolitika
helyett kétoldalú együttműködésre, a magyar–magyar viszonyok
depolitizálására, a határon túli magyar intézmények modernizálására, a
regionális fejlesztések uniós támogatására, a munkaerő-piaci pozíciók
Kárpát-medencei javítására van szükség,


A határon túli magyar felsőoktatás fejlődésében a
legkedvezőbb forgatókönyv az ún. teljesen integrált rendszer – teljes
mértékben autonóm intézményként és európai akkreditációs rendszer
keretei között problémamentesen integrálódik az adott országok nemzeti
és az európai felsőoktatási terébe. Kevésbé pozitív forgatókönyv a
részlegesen integrált felsőoktatás – nem sikerül szervesen integrálódni a
nemzeti és nemzetközi felsőoktatási térbe, a kapcsolatok korlátozottak.
A legkedvezőtlenebb forgatókönyv az etnicizált határon túli magyar
felsőoktatás – magába fordulva és elzárkózva, a perifériákon működik,
nincs kiegyensúlyozott kormányzati támogatás.


A közoktatásban a cél a környezetével jó kapcsolatokat
fenntartó, autonóm, magas szakmai értéket képviselő intézményrendszer
fenntartása, működtetése, ahol a kisebbségi célok szolgálatát felváltja a
szolgáltatás, a közösségépítést a hatékony, minőségi
intézményműködtetés. A magyar nemzeti integrációt, a nemzeti kapcsolati
hálók kiépülését segítheti a korai kapcsolatfelvétel, a testvériskolai
kapcsolatok, a Kárpát-medencei közös rendezvények, táborok támogatása,
amely közel hozza, megismerteti egymással a határ két oldalán élőket.
Szükséges a tanári képzések és továbbképzések rendszerének magyarországi
mintára történő átszervezése is.


A
szórványosodó vidékeken az anyanyelvi oktatás megoldása csak
szórványközpontok, iskolaközpontok, illetve kollégiumok révén
lehetséges, akár egyházi, akár civil szervezeti formában.
Elengedhetetlen a csángók nyelvi revitalizációjának támogatása az
oktatáson keresztül. Különös figyelmet kell fordítani a kis falvakban
működő oktatás fenntartására, infrastruktúrájának fejlesztésére,
ellátására korszerű tananyagokkal, a gyermekek és tanárok falvak közötti
szállítására. Kiemelt e tekintetben a határon túli magyarul beszélő
romák oktatási helyzetének javítása, mert e népcsoport a kisebbségen
belüli kisebbségi helyzetéből adódóan a határon túli magyarokhoz és a
többségi romákhoz képest is hátrányosabb helyzetben
van.


A magyar kormány vállaljon
aktív szerepet a magyar érdekek együttes képviseletében a közös európai
felsőoktatási térben, a határon túli magyar felsőoktatási intézményekkel
közös felsőoktatási és kutatási stratégia kidolgozásában. A határon
túli magyar felsőoktatási tanácsok felállítása a magyarországi
döntéshozatalt és a határon túli felsőoktatás fejlesztési stratégiáját
segítené minden nagy régióban. Az oktatási és kulturális támogatások
hasznosulásának követése és egy minőségbiztosítási/akkreditálási
rendszer kidolgozása hasznos lenne nemcsak olyan nagy beruházásoknál,
mint amilyen a magyar kormány által a határon túl létrehozott és
működtetett egyetem, de bármely más intézmény, vagy intézményrendszer
működésének támogatásánál is.


Tovább
a cikk folytatásához

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

Alrovatok

Szemle

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Batthyány Lajos nyomában

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emléknap gyász interjú Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017