De a szélesebb közönség jó részét még az is meglepetésként érheti, hogy Dugovics Titusz szintén fiktív személy lehetett. A nándorfehérvári csatához kapcsolt önfeláldozó hős valójában eleve egy vándormotívumot testesített meg, hasonló alak ideálképe számos csata kapcsán felrajzolódott. Bár egy a hősiességét bizonyító katonáról először Bonfini írt a XV. század végén, ezt a karaktert csak háromszáz évvel később kötötték össze a ma ismert névvel. Mindezt azután, hogy egy Dugovics Imre nevű vasi szolgabíró bizonygatni kezdte, egy régi okirat igazolja az állítólagos felmenője dicső tettét. A papírt ő hamisíthatta, hogy alátámassza családja nemesi származását, amivel kapcsolatban annak idején vizsgálatot folytattak.

Bár történetileg ezek a megállapítások már jó ideje ismertek, mindez nem akadályozta meg 2011-ben Dúró Dórát, hogy Dugovics létének megkérdőjelezését számon kérje a kormányon. Az akkori jobbikos politikus kifejtette, az RTL Klub Fókusz plusz című műsorában „botrányos dolgok hangzottak el”, márpedig szerinte ha a holokauszttagadást büntetik, a Dugovics-relativizálást is kellene. Nem vicc, konkrétan így zárta napirend utáni felszólalását, amiben amúgy „ezerszer megbuktatott finnugorelméletet” is emlegetett: „nemzeti jelszavak ide, teljhatalmú Médiatanács oda, még most is a Dugovics Titusz-tagadók fújják a passzátszelet.” De minderre válaszul azért Répássy Róbert államtitkár visszarántotta a valóság talajára a képviselőt, igaz? Nem éppen. A fideszes politikus így reagált: „a kormánynak nem áll hatalmában a médiahatóságot az ön által egyébként jogosan felemlített ügy kivizsgálására utasítani.”

Pálfi hozzátette azt is, hogy a történészeket sokszor a korabeli propaganda tévesztheti meg. Példaként említette a karnaki templom idegenvezetőjét, aki II. Ramszesz sírja előtt megállva egészen elképesztő dicshimnuszt zengett. Tény, az ókori Egyiptom egyik legfontosabb uralkodójáról van szó, aki 66 évig volt hatalmon. Ehhez képest is abszurd lenne, hogy valóban meghódította volna a teljes Közel-Keletet, benne Szíriával, Libanonnal, de még Iránnal is. Ramszesz a maga korában minden korábbi fáraón túltett, elképesztő módszerekkel igyekezett bizonyítani, hogy nincs nála hatalmasabb hadvezér. Ebben segítségére volt, hogy a korszakban gyakran ajándékoztak egymásnak bizonyos színesfémeket, a belső propagandában pedig ezek úgy jelentek meg, mintha idegen országok adóként rótták volna le. Amit nemcsak az akkori polgárok, de még későbbi történészek is elhittek.

A különböző téves feltételezések persze nemcsak az ókori Egyiptomban, vagy a XIX. század eleji Magyarországon voltak közkedveltek. Az elmúlt száz évben szinte naponta született egy „cáfolat” arról, hogy a finnugor nyelvrokonság tévedés, és valójában teljesen másokhoz van közünk. Gyakorlatilag akárki máshoz, derül ki rendre ezekből a „leleplezésekből”, amik mindenféle genetikai vizsgálatokra és kezdetleges szótársításokra hivatkoznak a nyelvészet módszerei helyett.

Aztán a közéletből is ismerjük a múlt nem elégséges ismeretéből fakadó félreértéseket. Ilyen volt a Pruck Pál-Dózsa László csere is, amit Schmidt Máriáék még azután sem voltak hajlandóak elismerni, hogy a tévedés teljesen egyértelművé vált. De a propagandisztikus módszerek között volt az is, hogy Nagy Imrét igyekeztek marginalizálni ’56 emlékezetében – állapította meg Lőrinc.

Ott van aztán a közismert Columbo-szobor a Falk Miksa utcából, ami az átlagos járókelőben azt a tévedést erősítheti, hogy a közterület névadóját rokoni szálak fűzik Peter Falkhoz. Valójában nem igaz, hogy a XIX. századi politikus-újságíró a dédapja lett volna a filmsztárnak.

Lőrinc szerint továbbá az is tévedés, hogy Asboth Oszkár lett volna a helikopter feltalálója. Néhány méterre ugyan fel tudott emelkedni a kísérletező kedvű Asboth, de rögtön le is zuhantak járművei. A háború után aztán előadta, hogy Horthy alatt elnyomták és elhallgatták őt, a kommunista propaganda pedig hamarosan kapott is az alkalmon, és a helikopter feltalálójaként kezdte hivatkozni a már Asbóthként emlegetett kutatót. Az csak jóval később vált egyértelművé, hogy mindössze a férfi remek önreklámjáról van szó, amihez még a repülőgépeit stabilizáló köteleket és a vonólégcsavart sem átallotta eltüntetni nyilvánosságra hozott fotóiról. De hiába, a tévedés később is tovább élt a fejekben, 2005-ben pedig még innovációs programot is elneveztek a csalóról.

Forrás