Továbbra
sem lesz kötelező a vallásoktatás a berlini állami iskolákban. Az
önálló tartománynak számító német fővárosban vasárnap tartott
népszavazáson ugyanis a szavazópolgárok többsége a Pro Reli társadalmi
szervezet erre vonatkozó kezdeményezése ellen szavazott. (Forrás:
MR1-Kossuth)

A berlini mini
ideológiai háborút az ateisták nyerték meg, pontosabban kifejezve, azok,
akik nem akarják, hogy a hittan kötelező tantárgy legyen a fővárosi
iskolákban. A vasárnap tartott népszavazáson eleve csekélyke volt a
részvétel, a jogosultaknak egyáltalán kevesebb mint harminc százaléka
adott le voksot. S az eleve kevés szavazó többsége visszautasította az
úgynevezett Pro Reli, azaz a religió-, vallástanítás-párti polgári erők
kezdeményezését.

Az előzmény, hogy 2006-ban a város
baloldali irányítói kötelezővé tették, hogy hetedik osztálytól kezdve a
város diákjai etikát tanuljanak, megismerjék a vallásokhoz kapcsolódó és
az azoktól független erkölcsi alapelveket, amelyek az emberiség számára
örök értéket képviselnek. Ugyanakkor a szabadidő terhére bárki
választhatja plusz tárgyként saját vallásának ismereteit, a hittan tehát
fakultatív tárgy, az etika viszont kötelező. Mármost híresebb, főként
nyugat-berlini polgárok, továbbá konzervatív politikusok, köztük Angela
Merkel támogatásával indult be a kampány a vallásoktatás egyenjogúsítása
érdekében: a diákok választhassanak etika és vallás között. A
kezdeményezésből népszavazás lett ugyan, de azon végül is elbuktak a
vallásoktatást pártolók.

Berlin diákságának mintegy
ötven százaléka bevándorlók családjából származik. Jelentős részben
muzulmánokról van szó, de sok-sok orosz, lengyel katolikusról, aztán
ugyancsak ukrán és orosz zsidókról, és egyre nagyobb számú keresztény
dél-amerikairól is. Egy ennyire multikulti közegben, amelynek alapját
egy nagyon nyitott, erősen baloldali liberális érzelmű, a
városirányítást részben kommunistákra bízó berlini polgárság alkotja,
eleve nagyon nehéz kihívásnak mutatkozott keresztülverni azt a
gondolatot, hogy az is a szabadság része, ha a szülők és a diákok
választhatnak: vagy kötelezően tanulnak etikát, vagy kötelezően
vallást.

Az eddigi helyzet fenntartását pártolók,
akik tehát most győztek is, azt mondják, hogy ennyiféle gyökérből
származó berlini együtt tartásához csak az járulhat hozzá, ha a
mindannyiukat összekötő legkisebb közös nevezőket, az egyetemes emberi
értékeket tanulják mindannyian, s azokon keresztül jobban meg fogják
érteni egymást. Ezzel szemben a vallásoktatás egyenjogúsítását követelők
úgy vélik, hogy egymás megértéséhez az út származásunk, kultúránk,
önmagunk megismerésén vezethet csak. Mindenki tanulja meg szülei, ősei
hitét, és ezáltal megérti felebarátainak, osztálytársainak hitét is. Az
etika a Pro Reli, a religióoktatás-pártiak szerint ehhez túl felszínes
dolog, mindent összemos aktuális társadalmi, politikai célok
érdekében.

Senki sem akarta kötelező erővel
rákényszeríteni a berliniekre, hogy tanuljanak hittant, csak azt
akarták, hogy lehessen választani etika és hittan között. Mint ahogy az
etikapártiak, akik erősen képviselik az ateistákat is, azt mondják, hogy
senki sem akarja megtiltani a hittant, de az csak fakultatív tárgy
lehet.

Ez a konkrét helyzet Berlinben. Németországban
nincs egységes oktatási rendszer, sok más tartományban nem kötelező az
etikaoktatás. Mind az etikát, mind a vallást fakultatív tárgyként
fogadják el, s néhol kötelező a hittan.

Zentai
Péter (Berlin)