Milyen állásfoglalások születtek és milyenek nem a pekingi Tienanmen téri eseményekről; mi nehezítette a Kereszténydemokrata Párt felvételét az Ellenzéki Kerekasztalba; előítélet-e „cigánybűnözés”-ről beszélni.

Június 3-án Pekingben a katonaság és a rendőrség megkezdi a napok óta ülősztrájkot folytató diáktömeg feloszlatását és kiszorítását a Tienanmen (Mennyei Béke) térről. A hatástalannak bizonyult gumibotokat és könnygázt hamarosan lőfegyverek váltják fel, így az összecsapásoknak pár nappal később már több ezer halálos áldozata van. A világot megdöbbenti a kommunista hatalom túlméretezett terrorja, és a vezető politikusok sorra adják ki elítélő nyilatkozataikat, jelentik be országaik embargóját Kínával szemben. (Kivéve a csehszlovák pártvezetést, amely még három nappal később sem minősítette az eseményeket.) Magyarországon Horn Gyula és Pozsgay Imre is elítéli a vérfürdőt, és tiltakozásukat fejezik ki a különböző társadalmi szervezetek, ellenzéki pártok, köztük a DEMISZ, HNF, SZDSZ, FIDESZ. Ennek ellenére az MSZMP, mint azt a KB szóvivőjétől június 6-án megtudjuk, csak akkor alakít ki hivatalos álláspontot, ha elegendő információja lesz az helyzetről. A Kossuth Rádió és az MTI helyi tudósítóinak olykor igen személyes hangvételű tudósításai révén (akik közül az előzőt majdnem lelőtték), most mi is nyomon követhetjük e három-négy nap eseményeit.

A Kossuth Rádió a Tienanmen téri eseményekről (pdf)

A FIDESZ budapesti tiltakozása (híradórészlet)

Az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) szinte ezzel egyidőben zajló soros ülésén a résztvevők hosszadalmas vitába bocsátkoznak arról, hogy fölvegyék-e soraikba a magát a Barankovics István által azonos néven alapított, de 1945 után Demokrata Néppárt néven futó párt jogutódjának tartó Kereszténydemokrata Pártot. A felszólalók egy része formai követelményeket (vezető testület, tagság, szervezet, postacím, stb.) próbál tisztázni a párt megjelent képviselőjével, míg mások a párt történelmi hátterének elemzésére vállalkoznak. Fontos kérdésként merül fel a Kereszténydemokrata Párt kapcsolata a katolikus egyházzal és a klérussal általában, illetve annak a meg nem nevezett személynek a kiléte, aki a pártot külföldön képviseli. Jóllehet általában nem ellenezték a párt fölvételét, sőt, többen az EKA nyitottságát hangsúlyozták, az eljárási procedúrák kidolgozatlansága miatt a beszélgetés igen hosszúra nyúlt, és a felvétel (s ezáltal az átirat is) megszakad, mielőtt a résztvevők döntést hozhatnának.

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése (videofelvétel szövege, pdf)

A Szabad Európa Rádió egy a Közgazdasági Egyetemen megtartott konferenciáról tudósít, amelyen a Nyilvánosság Klub által meghívott előadók a zsidók, cigányok, előítéletek témakörhöz kapcsolódó kérdéseket vitattak meg. A rendezvény érdekessége, hogy azon ott volt Tonhauser László rendőr őrnagy is, a „cigány bűnügyek” specialistája, akit a megjelentek a Kék Fény című tévéműsorból, illetve Moldova György Bűn az élet című riportkönyvéből jól ismerhettek. A témában korábban tett nyilatkozatai és aktuális előadása miatt is a szakember számos kritikát és szemrehányást kapott a hallgatóságtól. Az előadássorozatról az MTV2 is tudósíthatott, a lentebb idézett nézői telefonokból legalábbis erre lehet következtetni.

A Szabad Európa tudósítása a Nyilvánosság Klub konferenciájáról (pdf)

„Csak annyit szeretnék mondani, hogy hogyan lehet összekeverni a cigányságot a zsidósággal!? A zsidó emberek kultúremberek, nagyon sok zsidót ismerek. Tiszták, rendesek. A cigányokat, akiket én ismerek ne védjék! Vannak a muzsikus cigányok, az úri cigányok. Ezek természetesen elkülönülnek az oláh cigányoktól. Azokban a házakban, ahol cigányok laknak, nem lehet tőlük megmaradni, ezek csak mulatni szeretnek, ha az ember szól, akkor gorombán válaszolnak. A cigányok saját maguk provokálják ki, hogy meggyűlöljék őket az emberek. Nem lehet őket egy napon emlegetni a zsidókkal.

Kedves TV2! Miért hasonlítják össze a zsidókat a cigányokkal?! A zsidóság művelt, intelligens és becsültesen dolgozik. Csak a vallásuk más. Nincs antiszemitizmus. Ezzel akarják most a figyelmünket a gazdasági helyzetről és egyéb másról a figyelmünket elterelni. Cigánykérdés van, volt és lesz. Bizonyos úricigányokkal nincs baj. A többi rétegnek esetleg 20%-a ha dolgozik. De a többi seftel, és lop, 80%-a a nyakunkon él. Akik kitalálták, hogy velünk lakjanak, azok valószínüleg nagyjövedelmű vezető emberek. Kivánok nekik egy-két cigány családot. Mi a létminimum alatt élünk, ők színes tévét néznek, videóznak, szórakoznak, a tanácsra mennek segélyért és kapnak is. A 3 szobás lakást elcseréli egy két szobásra, majd ha elfogyott a pénz, egy még kisebbre költöznek. Ezekben a lakásokban a lakók félnek tőlük, a ház nyugalmát zavarják, teljesen kihasználják a rendszertől kapott segítséget. Nem a cigányok ellen van kifogásom, hanem a viselkedésük ellen. Azt szeretném, ha a vezető emberek is olyan házakban élnének, ahol lakik egy-két cigány család, akkor megismernék a magyarok istenét.

A nevem nem mondom meg mert nem akarok támadásoknak kitéve lenni, a IX. kerületben lakom. Mi lesz a cigányokkal, borzasztó, amit csinálnak. 12-13 éves gyerekek nekimennek az embereknek az utcán, megütik és ilyen dolgokat csinálnak, betörnek, most is az utcánkban a Mester utcában betörtek és semmit nem lehet velük csinálni. Leborulunk előttük, hát akkor, hogy tudjuk szeretni őket, ha ilyen dolgokat csinálnak, az állam meg a tenyerén hordozza őket.”

(Nézői üzenetek az MTV2-höz, 1989.06.04-05.)

További dokumentumok 1989-ből az OSA Archivum honlapján »

1989 dokumentumai a TTE honlapján »