Van pár
kérdés, ami a botrány menete közben még nem merült föl. Hogy tudniillik
az új érettségi szisztéma tartalmában mennyire állja meg a
helyét?
(Forrás: Magyar Rádió)

A
volt gimnazisták, most már valószínűleg túl vannak a megismételt
matematika érettségin, és ez az egész tétellopási ügy is lassan lecseng,
utána már csak a tanulságok maradnak, meg pár kérdés, ami a botrány
menete közben még nem merült föl. Hogy tudniillik az új érettségi
szisztéma tartalmában mennyire állja meg a
helyét?  
 
Horn György, az érettségi bizottság elnöke elmondta, hogy
1996-os érettségi szabályozáshoz képest két lényeges dolog változott. Az
egyik, hogy az érettségi, mint belépő, kevésbé lett lényeges, ugyanis a
felsőoktatás szempontjából az a fontos, hogy minél több embert vegyen
fel. Azzal, hogy nem az egyetemek és főiskolák határozzák meg a
felvételi vizsgát, lényegében ezzel elveszítették a felvételiztetés
jogát. A dolognak azonban épen ez a lényege, amit Horn György azzal
magyarázott, hogy az eddigi egységes érettségi értelmetlenné vált, mert
az egyes egyetemekre különböző felvételik voltak.

Öt szak kivételével az összes, körülbelül négyszáz
szakra be lehet kerülni a középszintű érettségivel is, tehát
gyakorlatilag továbbra is az a helyzet, hogy a középiskolákban dől el
az, hogy ki, hová kerül majd be. Ezt Horn György nem tartja
igazságtalannak, mert szerinte a lényeg az, hogyha az állam
megfogalmazza azokat a képességeket, műveltségtartalmakat,
információkat, amivel egy felsőoktatásra képes tanulónak rendelkeznie
kell, ez elegendő kell, hogy legyen a különböző egyetemekre való
bekerülésre. A kétszintűség lényege az, hogy ne az egyetemek mondják
meg, hogy mi történjen a középiskolában, és honorálható legyen azoknak a
gyerekeknek a teljesítménye, akik többet akarnak dolgozni. Az érettségi
bizottság elnöke nem vitatja, hogy megváltozott a felsőoktatás azzal,
hogy egy kereseti piac lett a kínálat helyén, de ezzel azok a diákok
járnak jobban, akik többet dolgoznak.

Bár egyetértés volt 1996 óta minden kormány esetében,
hogy szükség van a kétszintű érettségire, 1998 és 2002 között a szakmai
tartalmakon kívül a dolog logisztikája, intézményi és szervezeti
rendszere nem alakult ki. Az előkerült problémahalmaz Horn György
szerint megelőzhető lett volna, hogyha kicsivel előbb elkezdődik, hiszen
már tizenkét éve tudható, hogy lesz és kilencedik éve rendelkezésre
állnak a jogszabályi rendelkezések is.

Többen azt mondják, hogy nem igazán volt szinkronban a
napi tanítási gyakorlat a várható követelményekkel; ugyanazokkal a
módszerekkel tanították a diákokat, mint a korábbi időszakban. Kerten
Gábor, a Pedagógus Szakszervezet elnöke elmondta, hogy a tanárok
problémája éppen az volt, hogy nem egy év alatt kell felkészíteni a
diákokat, hanem tizenkét év alatt, illetve az utolsó négy évben, de erre
nem volt módjuk a pedagógusoknak. Véleményük szerint a mostani tizedik
osztály az, amely a jelenlegi követelményi rendszernek megfelelően fel
tudott készülni az új tartalmú érettségire. A pedagógusok nem a
kétszintű érettségit vagy annak tartalmát kifogásolták, hanem azt, hogy
nem állt rendelkezésre elegendő idő.

A pedagógus szakszervezet szerint nagyon sok idő telik
el a tételek megalkotása és diákokhoz való eljuttatás között, illetve
nagyon sok kézen átmegy; ezt ez utat mindenképpen le kell rövidíteni.

Az érettségi tételek
kiszivárgásának az erkölcsi következményeken túl anyagi következményei
is vannak, hiszen az államnak finanszíroznia kellett az érettségik
megismétlését, új feladatlapok nyomtatását, de emellett annak is van
anyagi következménye, hogy az intézményvezetők hajnaltól késő estig
kellett, hogy dolgozzanak azon, hogy az érettségi rendben lebonyolódjon.
Ezt azonban senki nem finanszírozza nekik, pedig a pedagógus
szakszervezet szerint kötelező lenne túlóra jellegű díjazással elismerni
a munkájukat. A minisztériumnak ezt ugyan mondták már, de hogy ki és
hogyan fog ehhez forrást teremteni, arra nem kaptak egyelőre választ.

A szakszervezet azt is elvárná,
hogy Magyar Bálint kövesse meg az oktatási dolgozókat, pedagógusokat
azért, amit első indulatból közölt a sajtón keresztül, tudniillik, hogy a
diákok és a pedagógusok az okai a kaotikus rendszer
kialakulásának.