Miklósi László, a TTE elnöke arról mesél Batiz Andrásnak, mit jelent számára a szabadság.

Egy társadalom szabadságát jól le lehet mérni azon, hogyan áll az oktatáshoz, ha pedig az oktatás szabadságáról beszélünk, akkor nyilván a történelemtanítással kell kezdenünk. Ez a legérzékenyebb tantárgy, amit politikai rendszerek időről-időre át akarnak írni. A szénatom szerkezete kevésbé érdekes a mindenkori hatalom szempontjából. Miklósi László közel negyven éve tanít történelmet általános iskolásoknak. Pályáját 1985-ben kezdte. Ekkor még a politika írta elő, hogy mit kell mondani bizonyos történelmi eseményekről, a tanárok és az oktatás szabadsága egyáltalán nem volt magától értetődő, és leginkább az egyes emberek bátorságán múlt, hogy mennyire merték a diákoknak azt tanítani, ami valójában történt. A tanítás szabadságát azóta sokféleképpen próbálták meg korlátozni. Jelenleg a tankönyvválasztás szabadsága, a tanterv kötöttségei és általában a pedagógus-szakma nehézségei miatt szűkül a mozgástér, de Miklósi László kitart az ideái mellett!

A beszélgetésben szó lesz többek között arról, hogy mit jelent számára a szabadság fogalma; milyen alapélmény lendítette 1985-ben az ellenzék irányába; vajon alakulhatott volna-e másként a rendszerváltás (egy eddig nem publikált történet 1988-ból); mi jelenthetett kihívást a tanításban 1989-ben; milyen céljai voltak az ekkor alapított Történelemtanárok Egyletének; mekkorát kockázat napjainkban a tanár, ha a tankönyvtől eltérően tanít.
Ki fog holnap tanítani?

A beszélgetést itt hallgathatja meg