Néhány
felsőoktatási intézményben már bevezették azt a rendszert, amelyben a
hallgatók is értékelik a tanárok munkáját.
(Forrás:
Népszabadság)
A hallgatói értékelés
hagyományos formáit világszerte széleskörűen alkalmazzák; tudakolják,
kielégítő válaszokat ad-e az oktató a hallgatók kérdéseire, jól
olvashatóan ír-e a táblára, megfelelő volt-e az előadás sebessége, és
van-e használható írásos segédanyag vagy jegyzet az otthoni
tanuláshoz.
Az értékelés
visszajelzést jelent az adott kar számára a diákok véleményéről.
Problémát jelent azonban, hogy az ilyen kérdéseket tartalmazó kérdőívek
nehezen értékelhetők.
Bizonyos
egyetemeken a hallgatókat csak évekkel később kérdezik meg arról, hogy
mi az, amit az adott felsőoktatási intézményben elsajátított tudás
segítségével elértek. Ennek alapján azonban nem lehet jól jellemezni a
tanárok teljesítményét, több év távlatából már torzítanak az emlékek.
Sokkal egyszerűbb, ha az oktató munkáját részletes elemzés helyett
osztályzattal minősítik a hallgatók. A véleményezés általában névtelenül
történik, tehát a diákok személyes adatai nem jelennek meg a választott
oktatónál, így véleményük miatt nem érheti őket
hátrány.
Az oktatók hallgatói
véleményezésének jogi alapját a felsőoktatási törvény képezi. A
véleményezés célja az oktatók minőségének biztosítása: rendelkezzenek
megfelelő szakmai és pedagógiai felkészültséggel és tapasztalattal,
képesek legyenek a teljesítményükre vonatkozó visszacsatolások
kezelésére és teljesítményük ezek alapján való
javítására.
A Budapesti Corvinus
Egyetemen az oktatók munkáját a diákok kérdőívek kitöltésével
véleményezik. A kérdőív segítségével a nappali tagozatos hallgatók
minden félévben – a vizsgaidőszak után – kifejezik az adott tantárggyal
való elégedettségüket, értékelik a tárgyat, az őket tanító oktatók
munkáját, a tantárgy számonkérési rendszerét, valamint az adott tanszék
adminisztrációs és koordinációs munkáját. A véleményezés online, az
egyetem által elkészíttetett programmal történik, mely program az
oktatókra, illetve a tárgyakra elkészíti a válaszok feldolgozását
is.
A Budapesti Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetem MBA-képzésén a hallgatók a félév végén
ugyanúgy leosztályozzák az oktatókat, ahogy tanárok őket. Az értékelési
rendszer kialakítására azért volt szükség, mert a képzésért fizetni
kell, és a piacon valamilyen módon és mértékben meg kell felelni a
hallgatói elvárásoknak is. Az MBA-képzésen a tanárok fizetése alapdíjból
és bónuszból áll, az utóbbi teljes összege az alapdíj kétszeresét teszi
ki. A bónusz összege teljes egészében a hallgatói osztályzatok átlagán
múlik, és visszamenőleg, az előző félév értékelése alapján jár. A cél
az, hogy az MBA-képzés oktatóinak cserélődése objektív alapon
történjen.
A gödöllői Szent István
Egyetem hallgatói is az interneten nyilváníthatják ki véleményüket az
oktatókról. Ehhez nem kell mást tenniük, mint felmenni az intézmény
honlapjára, és kitölteni az ott található kérdőívet. A kérdőív elején
arra kérdeznek rá az összeállítók, előfordult-e, hogy az oktató
hibájából elmaradt az előadás, és nem pótolta, illetve az előadások hány
százalékában késett öt percnél többet. A kérdések nagy részére azonban
itt is a megfelelő osztályzat kiválasztásával válaszolhat a hallgató, a
kérdőív végén pedig lehetősége nyílik arra, hogy részletesen kifejtse
véleményét, észrevételeit a tárgyról és az oktatóról.
A Szegedi Tudományegyetem a Műegyetem véleményezési
rendszere alapján alakította ki saját teljesítményértékelési rendszerét.
A kérdőívben a statisztikai adatokra irányuló kérdések után a
hallgatónak véleményt kell mondania az adott tárgyról és oktatójáról,
majd néhány összehasonlító és összefoglaló kérdésre kell válaszolnia. Az
eredményt a véleményezett oktató automatikusan megkapja e-mailben,
anélkül természetesen, hogy a hallgatók bármilyen személyes adata
megjelenne nála.
Annak ellenére,
hogy a véleményezési rendszer kialakításának célja az oktatók
minőségének biztosítása, a legtöbb felsőoktatási intézményben a
hallgatóknak semmilyen formában sincs lehetőségük arra, hogy értékeljék
tanáraik teljesítményét. Pedig a minőségbiztosítás a bolognai folyamat
legfontosabb céljai között is szerepel; a folyamatban részt vevő
országok elő kívánják segíteni az európai szintű együttműködést ezen a
területen. A kétszintű felsőoktatási rendszer bevezetése kapcsán a
tanulmányi kurzusok minőségét teljes egészében felül kell vizsgálni. Az
oktatás minőségét nagymértékben befolyásolja, hogy a végzős hallgatók
megfelelnek-e a diplomásokkal szemben támasztott követelményeknek, azaz
rendelkeznek-e megfelelő szintű szóbeli és írásbeli kifejezőkészséggel
anyanyelven és legalább egy idegen nyelven, képesek-e a csapatmunkára, a
következetes gondolkodásra, valamint a folyamatos tanulásra, és
rendelkeznek-e információs és kommunikációs technológiai ismeretekkel.
Ugyanilyen fontos azonban, hogy az oktatók is megfeleljenek munkaadójuk
és a hallgatók elvárásainak, ezért van szükség a hallgatói véleményezési
rendszer minél szélesebb körű alkalmazására.