„Önnek történészként sem lehet közömbös…” címmel 2018. március 27-én tettük közzé Maruzsa Zoltán helyettes államtitkárnak írt levelünket, melyben a megújított középiskolai történelmi atlaszról készített TTE-elemzést ismertettük a minisztérium illetékesével. A válasz 2018. május 4-én megérkezett.

A minisztérium válaszát, s az arra adott TTE viszontválaszt az alábbiakban közöljük.

A Helyettes államtitkár válasza:

Tisztelt Elnök Úr!

Némi meglepetéssel értesültem arról, hogy április 12-i személyes, szélesebb szakmai körben történő egyeztetésünk után továbbra is írásos választ vár levelére, hiszen valamennyi abban szereplő kérdést átbeszéltünk találkozásunk alkalmával, és úgy vélem, a mintegy két órás egyeztetés során minden kérdésére megkapta a választ. Amikor azt írja, hogy „Ön sem gondolhatja komolyan, hogy egy nem nyilvános, személyes megbeszélés válasznak tekinthető a TTE hivatalos levelére”, akkor szerintem Ön nincs jó pályán, ugyanis szerintem Ön sokkal többet kapott az egyeztetésen, mint „csak” hivatalos válaszokat. Az is furcsa nekem, hogy amikor csak levelezünk, akkor az egyeztetés hiányát, amikor egyeztetünk, akkor pedig a levelezés hiányát kérik számon. Az esetleges újabb felvetésük kapcsán mindenesetre alaposabban mérlegelni fogom, hogy ne raboljuk egymás idejét duplán (írásban is szóban is.).

Kérem, tekintse akkor ezt az e-mailt „a hivatalos” válasznak.

Az egyeztetésen közösen állapíthattuk meg, hogy az EKE OFI által készített új középiskolai atlasz térképein szakmai hibák már nem találhatóak. Kérésünkre, hogyha találnak hibát, azóta sem küldtek semmit, és mivel a kiadvány már nyomdába került, nem is várnék újabb észrevételeket.

Az Oktatási Hivatal történelem érettségiért felelős bizottságának vezetője azt is megerősítette, hogy az atlasz alkalmas az érettségi során történő használatra. Ennek kapcsán azt is megállapítottuk, hogy az atlasz fejlesztésére éppen azért került sor, mert a korábbi, egyébként monopolhelyzetben lévő magánkiadó atlasza indokolatlanul drágán volt beszerezhető, illetve az érettségi szempontjából túl sok szakmai információt tartalmazott, amit a történelemtanárok egy másik, az Önökétől eltérő nézeteket valló csoportja éppenséggel erősen kifogásolt. Az új atlasz tartalma az ezen két szélsőség közötti kompromisszumkeresés során alakult ki.

A megbeszélésen vállaltam, hogy az új atlasz különféle, a fejlesztés során megjelent korábbi verzióinak használatból történő kivonását kérem az iskoláktól, ami azóta meg is történt, illetve a nyár folyamán a Nemzeti Köznevelési Portálon is megtörténnek a frissítések.

Az érettségin történő felhasználás kapcsán az elmúlt két évben megfogadtuk a kérésüket, és a zökkenőmentes átállás érdekében, illetve a továbbfejlesztés okán megengedtük a korábbi atlaszok használatát, a jövőben azonban a tanulók esélyegyenlősége okán kizárólag ezen atlasz alkalmazását támogatjuk majd.

Köszönettel, szép hétvégét kívánva,

Maruzsa Zoltán

(2018.05.04.)

A TTE viszontválasza

EMMI Oktatásért Felelős Államtitkárság
Dr. Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár

Budapest 1055
Szalay u. 10-14.

Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr!

Miként április 12-én is jeleztem, üdvözöltük annak tényét, hogy 8 év után ismét megbeszélésre hívtak a közoktatásért felelős minisztériumba. Ugyanakkor ez nem helyettesítheti a levelünkre adott választ. Különösen, ha ennek a megbeszélésnek a ténye és az ott megfogalmazottak nem nyilvánosak. Ön is tudja, a TTE alakulásától alapvetőnek tekinti, hogy nyilvánosan végezze a munkáját. Munkamegbeszélések sem helyettesíthetik a szakmai álláspontok, bizonyos esetben az eredmények közzétételét. Ennek alapján, az eddigi gyakorlatunkat követve, készen állunk a korrekt szakmai együttműködésre.

Ön ezt írja: „Az egyeztetésen közösen állapíthattuk meg, hogy az EKE OFI által készített új középiskolai atlasz térképein szakmai hibák már nem találhatóak.”
Abban értettünk egyet, hogy további topográfiai adathibák nincsenek (az általunk ismert, már észrevételezett
3. kiadású atlaszban) a térképeken, így azt már a megbeszélésen jeleztük, hogy nem fogunk újabb hibajegyzéket küldeni. Fenntartjuk, hogy az atlasznál továbbra is számos taníthatósággal és tanulhatósággal kapcsolatos probléma tapasztalható, ezek közül a három legfontosabb: a kronológia hiánya, az atlasz térképeinek tematikai hiányossága és a térképek áttekinthetetlensége, vagyis, hogy a rengeteg adat között elvesznek a térképeken a középiskolai oktatásban fontos topográfiai ismeretek.

Az atlasz ezen problémáira, illetve az előző változatok topográfiai hibáira többször felhívtuk a figyelmet. Örülünk, hogy Ön is elismeri, a TTE fellépésének és 15 ezer ember aláírásának közös eredménye, hogy két tanévben, a kormányzat eredeti szándékával szemben még választani lehet/lehetett az érettségin az atlaszok közül.
Kiemeltük, hogy fenntartjuk a tankönyvek és az atlaszok szabad választásának fontosságát. Célszerűnek és szükségesnek látjuk kronológia közreadását a történelmi atlaszban. Ugyanis a 21. században nem adatok megtanítása az elsődleges cél, hanem az időbeli és térbeli tájékozódás fejlesztése, különösen azok számára, akik érettségi után nem fognak történelmi tanulmányokat folytatni, miközben történelemből mindenki érettségizik.

Az Ön levele szerint „Az Oktatási Hivatal történelem érettségiért felelős bizottságának vezetője azt is megerősítette, hogy az atlasz alkalmas az érettségi során történő használatra.” A megbeszélésen a kronológia szükségességéről folyt vita, az érettségi bizottság jelenlegi vezetője a kronológia nélküli atlasz mellett érvelt. Ehhez képest az új atlaszba bekerülő „idővonalat”, vagyis a „képes térképkeresőt” Önök valóban kompromisszumos megoldásként értelmezték. Véleményünk szerint azonban ez a megoldás nem segíti az időbeli tájékozódást. Az érettségin való használhatóság szempontjából ez az idővonal a kerettantervben szereplő évszámokhoz kapcsolódó eseményekhez ad valamennyi támpontot (azt, hogy melyik térképen keressünk hozzá információt), viszont az események, történések megnevezését, tehát, hogy mi is történt egy időpontban, azt egyáltalán nem tartalmazza.

Az Ön válaszában ezt is olvashatjuk: „… azt is megállapítottuk, hogy az atlasz fejlesztésére éppen azért került sor, mert a korábbi, egyébként monopolhelyzetben lévő magánkiadó atlasza indokolatlanul drágán volt beszerezhető…”

Önök valóban azt kommunikálják évek óta, hogy a magánkiadók atlasza drága, s ezért esélyegyenlőtlenséget teremt. Egyrészt ezeket a valóban piaci alapon születő, ott magukat megmérettető segédleteket (a jelenlegi tankönyvjegyzéken szereplő atlaszokat 2600, illetve 2680 forintos áron lehet rendelni, míg az állami atlasz 500 Ft) a diákok 4, illetve 6 évig használják, iskolai könyvtárakban is megtalálhatóak; másrészt az állami fejlesztésű atlasz „olcsóságát” az adófizetők, vagyis a diákok szülei is megfizetik.

Budapest, 2018.05.07.

Az eredményes szakmai együttműködésben bízva üdvözli:

Miklósi László elnök
Történelemtanárok Egylete