Ez az a
generáció, amely anyanyelvként beszéli a digitális eszközök és az
internet nyelvét, amely nincs lemaradásban nyugati kortársaihoz képest: a
fiatalok 94 százaléka legalább hetente egyszer hozzáfér a világhálóhoz.
(Forrás: [origo])
A Ságvári Bence
által elkészített első Fanta Trendriport adati arról árulkodnak, hogy
míg az országos internetpenetráció csupán 35 százalék körül mozog, a 14
és 17 év közé esők 94 százaléka hetente egyszer legalább internethez
jut, kétharmaduk pedig napi rendszerességgel használja a világhálót.
Hordozható zenelejátszóval 41 százalékuk, digitális fényképezőgéppel
pedig egyharmaduk rendelkezik. A tinik nem csupán a számítógépes kultúra
fogyasztói, a mobiltelefonok értő felhasználói, ők azok, akik a minket
körülvevő technikai világot már természetesnek élik meg, hiszen
beleszülettek. Az arány némiképp romlik, ha 18 és 29 év közé esőket
vizsgáljuk, írja a riport, ennek a korosztálynak csupán háromnegyede
rendszeres nethasználó.
Digitális
bennszülöttek
Ságvári szerint minden
okunk megvan arra, hogy a mai tiniket digitális bennszülötteknek
tartsuk. Az 1990-ben születettek egyidősek a World Wide Webbel,
nyolc-kilenc évesen találkozhattak az első mp3 formátumú zeneszámokkal,
2001 végén, alig negyedik vagy ötödik osztályosként, pedig már
olvashatták magyar Wikipedia első szócikkeit is, amely akár a
lecke megírásában is segíthetett nekik. Bármennyire belenőttek is a
technikai világba, a kütyüket nem önmagukért szeretik, a társas
kapcsolatok új helyszínét biztosító vívmányt és az önkifejezés új útját
látják ezekben az eszközökben.
Nethasználatuk intenzitásában is kiemelkednek a hazai
tinik. Az NRC 2007-es VMR kutatása szerint az átlagos tinédzser
hétköznaponként 1-2 órát tölt gép előtt, ám a csoport aktívabb
harmadánál ez akár ennek duplája is lehet. A legtöbbet gép előtt ülők
pedig akár napi öt órát is haszálhatják a világhálót. Hétvégén mindegyik
csoport aktivitása fokozódik valamelyest, ilyenkor egyharmadra nő az öt
órát gépezők aránya. Az ezzel kapcsolatban gyakorta emlegetett
elidegenedéstől, beszűküléstől azonban nem tartanak a kutatók által
megkérdezett fiatalok, legtöbbjük úgy érzi, a digitális technológiák
könnyebbé teszik bizonyos dolgok felszabadult kibeszélését, ráadásul az
internet növeli a barátokkal történő kommunikációval töltött időt.
Információt keres és zenét tölt le a
többség
Sokban egyezik a tinik és
az összes internetező által űzött netes tevékenységek listája.
Levelezésre, szörfölésre, hírek keresésére és egy-egy ismeretlen szó
meghatározásának megkeresésére nagyjából hasonló arányban használják a
tizenévesek az internetet mint az átlag. Nem meglepő a tény, hogy
iskolai feladatok megoldásához való információkat jóval gyakrabban
keresnek, a korosztály 96 százaléka szokott a lecke elkészítéséhez
szükséges adatoknak utánanézni a neten. Az viszont mindenképp
elgondolkodtató, hogy 88 százalékuk tölt le zenét, nyolcvan százalékuk
játékra is használja a háló, 62 százalékuk pedig az interneten szerez be
filmeket. Ez a három adat mind jóval magasabb az átlagnál, jelezve,
hogy az internetes tartalomterjesztés ideje lassan hazánkban is eljön,
még ha a megfelelő iparágak felkészületleneknek is
tűnnek.
Míg blogokat rendszeresen a
tinédzserek harminchat százaléka olvas, saját blog oldallal csupán 17
százalékuk rendelkezik. Ez a szám akár nagynak is tűnhet, ám ha úgy
nézzük, hogy egy átlagos harminchárom fős iskolai osztályból csupán hat
ember vezet netnaplót, máris nem tűnik óriásinak. Meglepőbb, hogy egy
2007 második felében végzett kutatás szerint az összes internetező
között hasonló arányban találhatóak olyanok, akik töltöttek már fel
videót megosztó oldalakra. A közel száz százalékos
mobiltelefon-penetráció, és az arra vonatkozó előrejelzések, hogy
2010-re minden mobiltelefon alkalmas lesz hang- és képrögzítésre, arra
mutatnak, hogy ez az arány minden bizonnyal nőni fog az elkövetkező
években.
Máshogy netezik a
tizenéves
Ennyi különféle tartalmat
nem lehet a régi módon, lineárisan fogyasztani. Az internetező tinik –
illetve a nethasználók általában – megosztják figyelmüket a különböző
feladatok között: csetelnek barátaikkal, képeket osztanak meg, videót
töltenek fel vagy le, blogot írnak. Közben persze lehet hogy szól a
rádió, de meglehet, hogy már az internet számos megosztó
szolgáltatásának egyikéről hallgatják a legújabb slágereket.
Elképzelhető, hogy megy a tévé a háttérben, a számok azt mutatják, hogy
az utóbbi öt évben nem változott számottevően a tinédzserek által tévé
előtt töltött idő. Ám abban is biztosak lehetünk, hogy a tévéműsoroknak
szentelt figyelem már nem annyira intenzív, mint az tíz évvel ezelőtt
lett volna. Az új generáció a tartalmak befogadása helyett
kommunikálni szeret. Olyan webhelyeket látogat, ahol valami aktivitást
várnak el tőle, ahol csinálni lehet dolgokat.
Ez a trend ismerős az internettel foglalkozó
szakemberek számára. Ross Mayfield, az üzleti-közösségi webbel
foglalkozó Socialtext igazgatója már 2005-ben megírta, hogy a világháló a
helynév metaforák felől az igék felé tolódik. Azaz az emberek nem
elmennek a Google-re, vagy ott vannak az iWIW-en, hanem facebookoznak,
twittereznek, vagy éppen vateráznak. Mayfield szerint az ottlét helyett a
részvétel, a cselekvés vált fontossá, és ezt az elméletet tökéletesen
igazolják a Fanta Trendriport adatai is.
Kik vagytok ti játékosok?
Nem tudjuk pontosan, kik a magyar videójátékosok. –
tette hozzá a Trendriportban szerepő adatokhoz Fekete Zsombor, az
Elektronikus Játékkultúra Magyar Egyesület elnöke a kutatás bemutatása
alkalmából rendezett sajtóvitán. Fekete szerint több, zárványszerűen
létező játékosközösséget lehet találni, erre a Levelup játékkulturális
műsor vezetőjeként lehetősége is volt, ám átfogó kutatás nincs a magyar
játékosokról. Az Egyesült Államok átfogóbb kutatásaiból lehet csak
következtetni a hazai állapotokra, ott pedig az tapasztalható, hogy
felnőtt a játékkal tinédzserkorban új jelenségként találkozó generáció.
Az átlagos amerikai játékos 33-34 éves, amihez természetesen az is
hozzájárul, hogy a felmérésekbe beleszámítanak az egy-egy Pasziánsz vagy
Zuma elé leülő alkalmi játékosok is.