Két és
félezer név található a kisebbségek utónévjegyzékében, amely a
Magyarországi Németek Országos Önkormányzata gondozásában jelent meg
kedden. A választható nevekről a kisebbségi önkormányzatok közgyűlése
dönt.
(Forrás: Magyarország.hu)

A magyarországi német kisebbség utónévkönyve után közös
kötetben látott napvilágot a többi hazai kisebbség utónévjegyzéke. A
Magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek utónévkönyve tizenkét
fejezetben, csaknem ezer oldalon, táblázatokba szedve közli a kisebbségi
utóneveket. A kötet minden fejezetében történeti áttekintést ad az
adott magyarországi nemzetiségről, illetve etnikumról. 

Az országos kisebbségi önkormányzatoknak ez év elejéig
kellett elkészíteniük a közgyűlésük által elfogadott utónévjegyzéket. A
roma közösség kicsúszott a határidőből, és csak júniusban adta le
utónévjegyzékét. Az örmény kisebbség szakmai anyaga ugyan elkészült, de
arról a közösség önkormányzatának közgyűlése nem döntött, így a könyvben
szereplő névjegyzék nem tekinthető hivatalosnak. A német közösség már
tavasszal kiadta saját utónévjegyzék-gyűjteményét. A mintegy 2 500 nevet
tartalmazó kötet a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának
gondozásában jelent meg. A lista nyitott, az országos önkormányzatok
kezdeményezhetik új nevek felvételét az utónévjegyzékbe. 

Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai
Kisebbségi Hivatal elnöke a könyvbemutatón azt mondta, hogy a hazai
közösségek utóneveit tartalmazó két könyv több éves hiányt pótol.
Emlékeztetett arra, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok
közgyűlésének döntése határozza meg, mely kisebbségi nevek közül
választhatnak a szülők. A hivatal mindkét kiadványból több ezer példányt
vásárol, amelyeket eljuttat a kisebbségi önkormányzatoknak és azon
települések jegyzőinek, polgármestereinek, ahol kisebbségi közösségek
élnek. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai
államtitkára hangsúlyozta: az utónévtár a magyar kultúrát is gazdagítja.
„A magyar kultúrának is része az, hogy az évszázadokon át használt
nevek fennmaradjanak, tovább éljenek, átöröklődjenek” –
mondta. Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos
Önkormányzatának elnöke hangot adott azon véleményének, miszerint vagy
liberalizálni kellene az utónévadást, vagy egyértelműbbé kellene tenni
az erre vonatkozó szabályozást. „A dolog lényege arról kell, hogy
szóljon: ” az adjon kisebbségi utónevet a gyermekének, aki magát
valamely kisebbséghez tartozónak vallja –
mondta.