A hat-
és nyolcévfolyamos gimnáziumokba jelentkezők még pénteken, a 9.
évfolyamra pályázók pedig szombaton estek át a vizsgán. A Híradónak
nyilatkozó gyermekekpszichológus szerint az ilyen fiatal diákoknak nem
tesz jót a felvételi, főleg akkor, ha nem sikerül. (Forrás:
Híradó)

Csendben várták a diákok a
feladatsorokat a debreceni Ady Endre Gimnáziumban. Ők a hagyományos,
négyéves képzésre jelentkeztek. A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba
pályázók már pénteken túl voltak a vizsgán.

Csakúgy mint a budapesti Veres Pálné Gimnáziumban. A
gyerekek anyanyelvből és matekból írtak, a szülők a folyosón izgultak
értük, az iskola igazgatója pedig közben a feladatlapokat mutatta a
Híradónak. Az igazgatónő szerint ezeket az tudja jól kitölteni, aki
gondolkodik. „Ezek a feladatsorok a gyerekek készségeit mérik, és nem
pedig azt az ismeretanyagot, amit esetleg megtanultak” –
mondta.

Hogy könnyű volt, vagy
nehéz, arról persze megoszlottak a vélemények.
Íme, a
vélemények:

„Hát magyar volt most,
szerintem ez annyira nem volt nehéz.”

„Jóval nehezebb volt, mint a tavalyi,
szerintem.”

„Jól sikerült, bár picit
nehezek voltak a kérdések.”

Aki itt
vizsgázott, még akkor sem biztos, hogy ide is jár majd, ha jól sikerült
a felvételije. A gyerekek ugyanis több helyre is
jelentkezhettek.

A Híradó által
megkérdezett gyermekpszichológus szerint nem jó ilyen korban
felvételiztetni, mert egyrészt a gyerekek még nem is tudják, mit
akarnak, másrészt egy esetleges kudarc sokáig megnehezítheti az
életüket.

„Ha nem sikerül, akkor
viszont egészen gimnáziumi érettségiig is kihathat ez az időszak a
gyereknek az életére, ugyanis a sikerélmény átfordul egy kudarcélménybe,
és ebből a kudarcélményből nagyon-nagyon nehéz munkával lehet csak
fölépülni” – mondta Szalma Ibolya. Szerinte ráadásul a gyerekek a
teljesítménykényszer miatt a tudásukhoz képest sokszor gyengébben
vizsgáznak.