Meghallgatták a leendő oktatási- és kulturális minisztert - Történelemtanárok Egylete

Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Meghallgatták a leendő oktatási- és kulturális minisztert
2006. június 7. szerda, 0:00

Az Oktatási Minisztérium élére kerülő Hiller István láthatóan próbál megfelelni Gyurcsány Ferenc elvárásainak. Lapszemle. Hiller nyugalmat ígér (Origo) Az Oktatási Minisztérium élére kerülő Hiller István láthatóan próbál megfelelni Gyurcsány Ferenc elvárásainak, aki még a választási kampány során beszélt arról, hogy az SZDSZ-es Magyar Bálint minisztersége után nyugalmat akar az oktatásban. Hiller ugyanis keddi meghallgatásán azt mondta, semmilyen türelmi időt nem kér, ugyanakkor bízik abban, hogy a reformok mellett képes lesz nyugalmat teremteni az oktatásban. Hangsúlyozta: a szakszervezetekkel és szakmai szervezetekkel egyaránt párbeszédre törekszik majd, de számít arra, hogy lesznek jelentős viták az elkövetkező időkben. Állok elébe – mondta Hiller István. Az új struktúráról elmondta: az oktatási és kulturális tárca egyesülésével létrejövő új minisztériumban egy államtitkár és öt szakállamtitkár segíti munkáját. Szakállamtitkár felügyeli a köz- és felsőoktatást, a kultúrát, a nemzetközi kapcsolatokat, a gazdasági ügyeket valamint a létesítmény fenntartást. Az egyházi ügyeket a miniszter irányítása alá tartozó miniszteri titkárságon intézik. A két tárcánál jelenleg 845-en dolgoznak, az új minisztérium viszont csak 606 alkalmazottal kezdi meg működését, az 58 gépkocsi 32-re csökken. Az államtitkárok, állami vezetők száma majdnem felére csökken – mondta a miniszterjelölt. Jelezte azt is, az iskolákban a béremelésre fordítható források legalább felét teljesítményorientáltan kell szétosztani. Ígéretet tett arra, hogy miniszterként a szegregáció minden formája ellen fellép majd. A szegregáció „hol tudatosan, hol bújtatottan, de jelen van az oktatásügyben, s ez ellen nem fellépni antidemokratikus” – mondta. Pósán László (Fidesz) kétszintű érettségivel kapcsolatos kérdésére azt mondta: két év tapasztalatára szükség van, de át kell tekinteni a rendszert. Ugyanakkor a kétszintű érettségit fenn akarja tartani a jövőben is. Mint mondta, a felsőoktatásban támogatja a bolognai folyamat továbbvitelét és befejezését, ugyanakkor határozottan bele kíván szólni a szakstruktúrába. Szerinte álságos, ha egy időben öt-nyolc tibeti filozófia szakos hallgató van – mondta. Az államilag finanszírozott hallgatói létszám alakulását firtató ellenzéki kérdésre a miniszterjelölt azt mondta: a minőség híve. Szerinte ezért át kell gondolni, hogy ilyen infrastrukturális és pénzügyi adottságok mellett, a hallgatói létszám négyszeresére emelkedését, a színvonal megőrzésének igénye mellett, az ország elbírja-e. „Kétségeim vannak” – mondta. Az infrastrukturális fejlesztések megvalósításáról kérdező fideszes képviselőknek Hiller István úgy válaszolt: nem látja, hogy a költségvetésből lényegesen több pénz jutna erre célra, mint eddig, ezért uniós forrásokat kell bevonni. Megígérte: harcolni fog azért, hogy a költségvetésből a szükséges önrész rendelkezésre álljon. Hiller ragaszkodik A walesi bárdokhoz (Index) A kormányprogramtól nem kíván eltérni, de a párbeszédre kész Hiller István az összevont oktatási és kulturális tárca élére jelölt miniszter. Hiller jelölését 13:10 arányban támogatta az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága. A politikus bizottsági meghallgatásán a tandíjról és a tanárok tervezett óraszámemeléséről kevés konkrétum hangzott el, de Hiller beszélt A walesi bárdokról, a tibeti-filozófia szakosok jövőjéről és tizenhat éves fia hajszínéről is. Sok konkrétum nem hangzott el Hiller István oktatási és kulturális miniszterjelölt bizottsági meghallgatásán. A politikus a tanárok óraszámemelésére, a kistelepülési iskolákra, a felsőoktatási tandíjra vonatkozó kérdésekre összefoglalóan azt mondta: az ő feladata a kormányprogram végrehajtása, attól eltérni nem akar, de kész az érintett érdekképviseletekkel való tárgyalásra. Hiller nem kért türelmi időt, mint mondta az eddigi kultusztárcából és oktatási tárcából összevont minisztériumban június 12-én hétfőn elkezdődik a munka. A két tárcánál most összesen 845-en dolgoznak. Az összevonás után 606 alkalmazott marad az Oktatási és Kulturális Minisztériumban, az 58 szolgálati autóból csak 32-t tartanak meg. Az új minisztériumban egy államtitkár és öt szakállamtitkár dolgozik majd, akik a köz- és felsőoktatást, a kultúrát, a nemzetközi kapcsolatokat, a gazdasági ügyeket, valamint a létesítményfenntartást felügyelik. Az egyházi ügyekkel a miniszter közvetlen irányítása alatt dolgozó titkárság foglalkozik majd. Meghallgatása elején Hiller István röviden bemutatkozott, életrajzát pedig azzal a fontos adalékkal bővítette, hogy „van egy tizenhat éves fiam, akit arról lehet megismerni, hogy havonta más színű haja van”. A miniszterjelölt felsorolta a már ismert statisztikai adatokat, amelyek szerint az elmúlt tizenöt évben a diákok száma közel 30 százalékkal csökkent, a tanároké ennél jóval kisebb mértékben, közben az oktatásra fordított összeg folyamatosan emelkedett, a színvonal azonban változatlan maradt. Hiller megismételte a korábbi nyilatkozataiban már említett jelmondatot: a nyugalom nem jelenthet változatlanságot, a reform nem jelenthet felfordulást. „Nem tudom elképzelni, hogy amíg iskola lesz Magyarországon, Arany János A walesi bárdok-ját ne tanítsák” – mondott egy példát arra, hogy fontosnak tartja az iskola hagyományközvetítő szerepét is. Az oktatási és kulturális miniszter szerint az iskolák felelős vezetőinek tudniuk kell véleményt mondani kollégáik teljesítményéről. A béremelések legalább ötven százalékát ezért a jövőben teljesítmény alapján kívánják elosztani a pedagógusok között. Az iskolák épületeinek, felszereltségének fejlesztésére nem várható sok állami forrás. Az új kormány azonban az uniós pályázatokból és a hozzájuk adott önrészből radikálisan szeretne javítani az intézmények állapotán. A kistelepülési iskolák megtartásáról azt mondta: ebben a kérdésben sok esetben a szülők már a lábukkal szavaztak. Hiába maradt meg ugyanis valahol az iskola, inkább elviszik a nagyobb településre a gyermekeiket. A felsőoktatásban Hiller aktívan szeretne beavatkozni az államilag finanszírozott szakok támogatásába: az államnak olyan képzéseket kell támogatni, amelyekből hiány van, amelyekre igény van a munkaerőpiacon. „Álságos lenne, ha egy időben 5-8 tibeti-filozófia szakos diák képzését támogatnánk, ennyien ugyanis eleve nem tudnak elhelyezkedni” – fogalmazott a politikus. Az utólagos képzési hozzájárulásnak nevezett tandíjról kevés szó esett. A bizottsági ülést vezető Szabó Zoltán (MSZP) ugyanis az ezt firtató ellenzéki képviselőket arra figyelmeztette: a kormányprogram vitáját majd máskor folytatják le. Hiller mindenestre arra utalt, hogy az állam önmagában nem képes a felsőoktatás minden költségét állni, így hosszabb távon más források bevonását is szükségesnek tartja. Oktatási és tudományos bizottság: Hiller István nem kért türelmi időt (MTI) Az oktatási és tudományos bizottság 13 igen és 10 nem szavazattal támogatta Hiller István szakminiszteri jelöltségét. A miniszterjelölt meghallgatásán kijelentette: semmilyen türelmi időt nem kér. Hangsúlyozta: a szakszervezetekkel és szakmai szervezetekkel egyaránt párbeszédre törekszik majd, ugyanakkor számít arra, hogy lesznek jelentős viták az elkövetkező időkben. Az új struktúráról elmondta: az oktatási és kulturális tárca egyesülésével létrejövő új minisztériumban egy államtitkár és öt szakállamtitkár segíti munkáját. Szakállamtitkár felügyeli a köz- és felsőoktatást, a kultúrát, a nemzetközi kapcsolatokat, a gazdasági ügyeket, valamint a létesítményfenntartást. Az egyházi ügyek a miniszter irányítása alá tartozó miniszteri titkárságon intéződőnek majd. A két tárcánál jelenleg 845-en dolgoznak, az új minisztérium 606 alkalmazottal kezdi meg működését, az 58 gépkocsi 32-re csökken. Hiller az oktatási tárca változásairól (Független Hírügynökség)     Az alapkészségek megerősítése, az infrastruktúra fejlesztése, illetve a piacképes képzések arányának növelése – többek között ezeket nevezte Hiller István oktatási és kulturális miniszterjelölt a legfontosabb teendőinek keddi meghallgatásán a parlament szakbizottságában.   A tárca várományosa elmondta: az elkövetkező négy év egyik fő célja az oktatásban tapasztalt esélyegyenlőtlenségek csökkentése kell hogy legyen. A közoktatásban például arra kell törekedni, hogy a gyerekek biztos alapokra építhessék tudásukat, a felsőoktatásban pedig a munkaerőpiac elvárásainak megfelelően kell kialakítani a szakokat. Az államnak az eddigieknél nagyobb szerepet kell játszania – hangsúlyozta Hiller István. A miniszterjelölt elmondta: támogatja a bolognai rendszer bevezetését, és azt is, hogy a későbbiekben a tanárok béremelésük legalább felét teljesítményüktől függően kapják. A reformok miatt sok vita várható, de Hiller István azt mondta: kész a szakmai egyeztetésekre. A leendő oktatási és kulturális tárca az OM és az NKÖM egyesülésébből jön létre a tervek szerint fele annyi vezetővel, mint az elmúlt négy évben: egy államtitkár és öt szakállamtitkár lesz. A jelenlegi 845-ről 606-ra csökken a tárcák összlétszáma, az 58 szolgálati kocsi helyett pedig csak 32-t használnak majd. Hiller: nem lesz egyházügyi szakállamtitkár (Napi.hu) Jelenleg 845 alkalmazottja van a két intézménynek, amely 606-ra fog csökkenni az egységes Oktatási és Kulturális Minisztérium munkájának kezdetére. A minisztérium gépkocsiparkja 58 gépkocsi helyett 32 gépkocsira fog csökkenni.   A tárca élén 5 szakállamtitkár lesz: a közoktatásért, a felsőoktatásért és tudományért, a kultúráért, a nemzetközi kapcsolatokért, a gazdasági ügyekért és létesítmény fenntartásért felelős szakállamtitkár. A minisztériumhoz fognak tartozni az egyházi ügyek is, amelyeket a minisztérium alatt működő titkárság fog irányítani. Ennek vezetőjéről egyelőre nem árult el részleteket Hiller István. Hiller István központi célkitűzése az esélyegyenlőtlenségek mérséklése lesz. „Szeretnénk javítani az infrastrukturális feltételeket, elsősorban a közoktatás területén, különösen az általános iskoláknál” – mondta a miniszter, aki szerint a jelenlegi forrásoknál többet nem tudnak erre a célra fordítani, viszont a II. Nemzeti Fejlesztési Terv forrásait mindenképpen erre szeretnék allokálni. Hiller ígéretet tett rá, hogy az ehhez szükséges önrészt ki fogja lobbizni. A közoktatásban az alapkészségek megerősítésére kívánnak koncentrálni, amely a Nemzeti Alaptanterv módosítását is igényli majd. Ezen a területen is szeretnék bevezetni a teljesítménymérést, ami a felsőoktatásban is működik – mondta Hiller István. A következő években a béremelésre szánt források 50 százalékát teljesítményalapon fogják szétosztani. A felsőoktatásban a bolognai folyamat és az infrastrukturális feltételek továbbvitelét tervezi a miniszter. A diplomás munkanélküliség mérséklése érdekében megváltoztatnák a szakorientáció belső arányait, vagyis az állami felsőoktatási képzésben évről-évre meghúznák a felvehető jogászok, pedagógusok számát. Hiller szerint szükség van az MTA belső reformjára is, de ígéreteket tett arra, hogy a tárca nem fog beavatkozni az MTA belügyeibe, csak egyeztetni. Az ellenzéki bizottsági tagok a program számos elemével egyetértenek, főként az oktatás bizonyos részeinek kistérségi szintre emelésével. Hiller támogatja a bolognai rendszer bevezetését (Híradó)   A miniszterjelölt egyik legfontosabb teendőjének a piacképes képzések arányának növelését nevezte  Az alapkészségek megerősítését, az infrastruktúra fejlesztését, illetve a piacképes képzések arányának növelését nevezte Hiller István oktatási és kulturális miniszterjelölt a legfontosabb teendőinek meghallgatásán a parlament szakbizottságában. A tárca várományosa elmondta: az elkövetkező négy év egyik fő célja az oktatásban tapasztalt esélyegyenlőtlenségek csökkentése . A közoktatásban például arra kell törekedni, hogy a gyerekek biztos alapokra építhessék tudásukat, a felsőoktatásban pedig a munkaerőpiac elvárásainak megfelelően kell kialakítani a szakokat. Az államnak az eddigieknél nagyobb szerepet kell játszania – hangsúlyozta Hiller István. A miniszterjelölt elmondta: támogatja a bolognai rendszer bevezetését, és azt is, hogy a későbbiekben a tanárok béremelésük legalább felét teljesítményüktől függően kapják. A reformok miatt sok vita várható, de Hiller István azt mondta: kész a szakmai egyeztetésekre. A leendő oktatási és kulturális tárca az OM és az NKÖM egyesüléséből jön létre a tervek szerint fele annyi vezetővel, mint az elmúlt négy évben: egy államtitkár és öt szakállamtitkár lesz. A jelenlegi 845-ről 606-ra csökken a tárcák összlétszáma, az 58 szolgálati kocsi helyett pedig csak 32-t használnak majd.
Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít! Vissza

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

Eddigi konferenciáink

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Galéria

Nemzeti Emlékezet Program - Auschwitz-út 5.

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója