Volt vita bőven az új Nemzeti alaptanterv (NAT) körül: szakmai szervezetek sokasága bírálta már azt is, hogy lényegében úgy készült el, hogy csak utólag lehetett róla véleményt mondani, azt pedig az elmúlt évek oktatásügyi változásaiból már megtapasztalhatták a szakértők, hogy hacsak nem a kormány kedvenc szervezeteinek soraiban ülnek, akkor a véleményük nem sokat számít…
(…) A Civil Közoktatási Platform honlapján a közös állásfoglalás mellett mintegy 10 különféle szervezet (köztük a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Független Diákparlament, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület és a Magyartanáros Egyesülete is) fogalmazta meg véleményét, bírálatát az új NAT-ról, a minap pedig a Történelemtanárok Egylete (TTE) is közzétette saját állásfoglalását.
Talán senkit sem lep meg: a TTE nem a nemzeti jelleg hiányában látja az új NAT legfőbb problémáit.
A TTE jelezte, hogy már az alaptanterv megalkotásának körülményei is elfogadhatatlanok voltak, és bár véleményük szerint vannak kifejezetten üdvözlendő pontjai is a tervezetnek, ám aggodalmaik is akadnak, szép számmal.
Többek közt megemlítik:
„Elfogadhatatlannak tartjuk a tervezet Európa-centrikusságának mértékét. Alapvető érdek, hogy diákjainknak szélesebb ismeretei legyenek például az iszlám világról vagy a kínai történelem és kultúra legfontosabb elemeiről. Erre a tervezet nem biztosít megfelelő lehetőséget. Igaz, a jelenlegi magyarországi gyakorlatban is kevés idő jut erre. A szakmai megújítás ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy a szükséges hangsúlyváltozás megtörténjen.”
A TTE emellett aggodalmát fejezte ki a tankönyvekkel kapcsolatban, amelyek szakmai színvonala kétséges, amennyiben a még meg sem született NAT alapelveit is bele kívánják majd zsúfolni időre, emellett azt is kiemelik, hogy a 2017-ben módosított érettségi követelményeket is szükséges lesz újfent módosítani, méghozzá a NAT bevezetéséig, és erről a diákoknak is időben értesülniük kell.
„A fentiek alapján is abszurdnak tartjuk, hogy 2019. szeptember 1-jén tervezik bevezetni a NAT-ot” – áll a TTE állásfoglalásában.
Kérdés, hogy vajon ezek a szakmai bírálatok is eljutnak-e a minisztériumig, vagy csak a (ki tudja, kitől érkező) nemzeti jelleg hiányát próbálják majd beleszuszakolni az alaptantervbe…