Fél
évtizede készíti elő az oktatási tárca a kétszintű érettségi
bevezetését: az idei tanévben elérkezett a premier ideje. A felvételit
is helyettesítő matúrával kapcsolatban azonban még mindig sok a kérdés a
fejekben.
(Forrás: Népszabadság)

Hogyan értékeli az írás- és könyvművészetben beállt
változásokat? A címet és az olvasottak tartalmát figyelembe véve, ön
mivel folytatná a szöveget? Az Oktatási Minisztérium honlapján lévő
mintafeladat szerint ehhez hasonló kérdésekre kell majd válaszolniuk
2005. május 9-én a középszinten magyar nyelv és irodalomból
érettségizőknek az írásbeli vizsgán a feladatlapon megadott szöveg
elolvasása után. (A www.om.hu-n olvasható
mintafeladatban Szántó Tibor A tipográfia nyelve című írása volt
megadva.)

Az új, kétszintű érettségi
tartalmában is más lesz, a magyar írásbelin nemcsak fogalmazást kell
írni, hanem lesznek a fentihez hasonló szövegértési, szövegértelmezési
feladatok is, amelyek megoldásához egy óra áll majd rendelkezésre. Majd
három óra alatt kell írni egy fogalmazást, amelynek témáját a diák három
közül választhatja ki: készíthet műelemzést, összehasonlító elemzést
vagy érvelő fogalmazást.

A minta
első választható feladata szerint Freund Tamás agykutató írásának
elolvasása után abból a kérdésből kiindulva, hogy „Az információ
robbanásszerű növekedése áldás vagy átok?” kell érvelni az információhoz
való hozzájutás szabadsága vagy feldolgozhatatlanságának következménye
mellett. Ez a feladat tér el leginkább a hagyományos érettségitől, a
diákoknak jól meg kell gondolniuk, hogy az érvelő fogalmazás mellett
döntenek-e. Állást kell foglalniuk, álláspontjukat komoly érvekkel alá
kell támasztaniuk, de föl kell sorakoztatniuk az ellenérveket is,
amelyeket azután tételesen meg kell cáfolniuk. A fogalmazás komoly
retorikai eszköztárat igényel: fontos a gondolatmenet töretlensége is,
valamint a meggyőző érvelés. Valószínűleg ezt a feladatot csak kevesen
választják majd: a nagyon tehetséges és felkészült diákok, illetve a
linkebb, de jó kommunikációs készséggel megáldott
tanulók.

A második választható
feladat – egy mű elemzése – hasonló a korábbi magyar tételekhez: a
mintafeladatban Weöres Sándor Vásári népballadáját kell elemezni. Az
összehasonlító elemzés már bonyolultabb. A mintafeladat: „Képzelje el,
hogy a diákok által gyűjtött képekből és szövegekből kiállítás készül az
iskolában Szerelem a reneszánsztól a XX. századig címmel. A megnyitóra
hasonlítsa össze Balassi Bálint Hogy Júliára talála, így köszöne néki és
Ady Endre Héja-nász az avaron című költeményét.”

Az emelt szintű magyar írásbelit szintén május 9-én
írják majd a diákok. Ez a korábbitól teljesen eltérő lesz. Az első
részben nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsort kell kitölteni. A
kérdések egy mű köré csoportosulnak. A mintafeladatban Berzsenyi Dániel,
A közelítő a tél című verséhez kapcsolódnak például olyan kérdések,
hogy mit jelent a „nektár” szó vagy ki volt a költő példaképe. Keresni
kell a versben rokon értelmű szavakat és szóismétléseket, ki kell írni a
predikatív és tárgyas szintagmákat.

Azután írni kell egy műelemzést, egy érvelő esszét és
egy köznapi gyakorlati szöveget. A mintafeladatban Ady A Sion-hegy alatt
című művét kell elemezni. A fogalmazási feladat: Esterházy Péter
Harmonia Caelestisének részlete alapján – szerzők és/vagy művek
említésével – egyoldalas esszét írni arról hogy sokak szerint ma kevesen
olvasnak kortárs szépirodalmat. A harmadik feladat a következő a
mintában: „Ön nagyobb pénzösszeghez jutott, melynek egy részét
felajánlja egy, az ön véleménye szerint fontos tevékenységet végző
alapítvány számára. Írjon rövid, legfeljebb egy oldal terjedelmű
adományozó levelet az alapítvány igazgatójának, melyben kifejezi
szándékát és kifejti indítékait!”

Az
emelt szintű magyar érettségin igen kevés időt, négy órát adnak majd a
diákoknak, tehát azt is nagyon meg kell tanulniuk, hogyan osszák be
idejüket. Felkészülésüket nehezíti, hogy a tárca honlapján mindössze egy
középszintű és egy emelt szintű – az általunk idézett – mintafeladatsor
található.