Egy évig
Magyarország és Magyar Bálint az elnöke a holokauszttal foglalkozó
nemzetközi munkacsoportnak.
(Forrás: Edupress)

A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban vette át az
elnöki tisztséget Magyarország az eddigi vezető Lengyelországtól, a
rendezvényen azonban részt vett a munkacsoport több országnak
képviselője is.

Hat éve alakult meg a
munkacsoport, teljes nevén a Task Force for International Cooperation
on Holocaust Education, Remembrance and Research, és ma már a legtöbb
európai ország mellett tagja Argentína és Izrael is. A tagok elsősorban a
külügyminisztériumok és az oktatási és kulturális minisztériumok
képviselői, a delegációkban azonban helyet kapnak a holokauszt
oktatásában részt vevő civil szervezetek és dokumentációs központok is,
csaknem ötvenen. A 2000-ben Stockholmban kilenc taggal megalakult
munkacsoport tevékenységét mára a szakértők és nemzetközi szervezetek is
elismerik.

„Magyarország támogatni
kívánja azt a lendületet, amely az elmúlt években a munkacsoport
fejlődését segítette, és ezáltal biztosítani, hogy a holokauszt tanítása
megkapja oktatási rendszerünkben azt a helyet, ami megilleti” –
jelentette ki Magyar Bálint. Az oktatási miniszter hozzátette, az elmúlt
években a minisztérium számos kezdeményezést támogatott a
holokausztoktatás területén. Többek között minden középiskola kapott egy
példányt Kertész Imre Nobel-díjas regényéből, a Sorstalanságból,
illetve egy multimédiás CD-ROM-ot, amely térképeket, archív felvételeket
és dokumentomokat is tartalmaz. Emellett továbbképzéseket tartottak
tanároknak, és kiadtak több tanári kézikönyvet, illetve oktató DVD-t is.
Magyar Bálint azt is elmondta, 2004 áprilisában magyar és izraeli
diákok együtt utaztak Auschwitzba, hogy megemlékezzenek a magyar
holokauszt hatvanadik évfordulójáról.

„Ugyan Auschwitz-Birkenauban nincsenek sírok, mégis ez a
magyar történelem legnagyobb temetője” – tette hozzá. Az elkövetkező
egy év feladatai közül kiemelte a további országok, köztük a szomszédos
országok tájékoztatását és bevonását a munkába. „Szomszédainkkal még
mindig sok közös tennivalónk akad. Az elnökség ezen éve lehetőséget fog
nyújtani arra, hogy közös programokat dolgozzunk ki és
kezdeményezzünk.”

„Nekünk az a
felelősségünk, hogy emlékezzünk, és mondjuk el gyerekeinknek, a
következő generációnak, hogy hat évtizede magyarok üldöztek és
gyilkoltak meg magyar zsidókat és romákat egy gonosz és értelmetlen
ideológia alapján” – jelentette ki Arató Gergely, az Oktatási
Minisztérium politikai államtitkára. Hozzátette, hogy az elnökség
munkájának támogatására létrehoztak egy társadalmi tanácsadó testületet,
amely szakmai segítséget nyújt majd.

„A Magyarországon lakók jelentős többsége még mind a
mai napig nem fogta fel a hololkauszt igazi jelentőségét és azt, hogy
milyen szerepe volt abban a magyar lakosságnak” – érzékeltette a
felelősséget Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke. Hozzátette, meg kell
tanítani, mi vezetett oda, hogy az emberek természetesnek vették a
kirekesztést és a deportálásokat. A holokauszt oktatásával, illetve a
tanárok felkészítésével kapcsolatban kifejtette, a magyarországi
egyetemeken éppen a leendő történelemtanárok a legfogékonyabbak a
nacionalista, szélsőjobboldali ideológiákra.

„Magyarországon a nacionalizmus általában kézen fogva
járt az idegengyűlülettel, az antiszemitizmussal. A hazafiság azonban
nem lehet azonos más emberek gyűlöletével” – fogalmazott a Mazsihisz
elnöke.