Valamennyi
közoktatási intézményben felkerül a táblákra ma a vakációt jelző utolsó
V betű is, s ezzel kezdetét veszi a mintegy két és fél hónapos nyári
szünet.

A diákok szabadidejének
tartalmas eltöltését idén is több száz színes program, nyári tábor
szolgálja. A közoktatásban több mint 1,7 millió gyermek kezdi meg nyári
pihenését. A szaktárca tájékoztatása szerint a 2006/2007-es tanévben
óvodai ellátásban 327.644 gyermek vett részt. Általános iskolában
828.943, szakiskolában 119.637, speciális szakiskolában 9.563,
gimnáziumokban 200.292 míg szakközépiskolákban 243.096 diák ült be az
iskolapadba. Általános iskolában 83.606, középfokú oktatásban 50.864
pedagógus állt a katedra mögé a most záruló tanévben.

Arról, hogy hányan kényszerülnek évismétlésre, friss
adatok még nincsenek, az előző tanévben általános iskolában 20.307,
szakiskolában 10.419, speciális szakiskolában 719, míg gimnáziumban
3.056, szakközépiskolában pedig 14.084 diák kényszerült
„újrázni”.

Az idén nyáron is
kaland-, élmény-, szakismereti és gyógytáborok, valamint a természet
szeretetére és megismerésére nevelő táborok várják a gyerekeket
országszerte.

---

Hiller István az oktatás elmúlt egy
évéről

A közoktatás területén az esélyteremtés
érdekében tett lépéseket, míg a felsőoktatásban a mennyiségi
szemléletről a minőségközpontú gondolkodásra történő áttérést emelte ki
az oktatás elmúlt egy évét értékelve Hiller István szakminiszter
csütörtökön Budapesten.
A szaktárca vezetője a kormányszóvivői
tájékoztatón a minőségi közoktatás érdekében tett lépések között
említette az alapkészségek megerősítését célzó változtatásokat. Külön
hangsúlyozta azt a jogszabályi módosítást, amely 2010-től kötelezővé
teszi az angol nyelv oktatását. A minőséget szolgálja a miniszter
szerint a kistérségek ösztönzése is.

Hiller István az esélyegyenlőségi programok közül az
Útravaló ösztöndíj-programot emelte ki, amelyre 2006-ban közel 21
milliárd forintot különítettek el. Elindult a 21. század iskolája
program: egy hónappal ezelőtt a közép-magyarországi régióban kiírták a
pályázatokat is. A miniszter jelentős eredményként értékelte, hogy a
felsőoktatásban a mennyiségközpontú szemlélet helyett ma már minden
szereplő a minőséget és a színvonalat állítja a
középpontba.

A tárca vezetője a
felsőoktatási reformot öt alappillérre állította. A célok között jelölte
meg a képzési szerkezet és ehhez kapcsolódva a felvételi eljárás
átalakítását, az új finanszírozási rendszer bevezetését, amelynek
részeként 3 éves megállapodást kötnek az intézményekkel, és a hallgatói
juttatások átalakítását. A minőségbiztosítás érdekében egy minősített
oktató egy intézménynél vehető figyelembe az akkreditáció során a
parlament előtt lévő törvénymódosítás értelmében – sorolt egy újabb
változást.

Az infrastruktúra
fejlesztése kapcsán a PPP-beruházásokat említette, amelyekre 10,5
milliárd forintot fordítottak.