Még a
középiskolai tanárok is úgy látják, hogy idén a középfokú írásbeli
érettségiket egy jobb képességű általános iskolás is megírta volna
kettes szinten. Az alacsonynak tűnő követelmények oka, szakemberek
szerint, a felsőoktatás érdekei miatt „kiherélt” kétszintű
vizsgarendszer bevezetése. (Forrás: FN)

Az idén érettségiző diákok, közvetlenül a középfokú
írásbelik után nagyon könnyűnek találták a feladatlapokat. A FigyelőNet
által megkérdezett végzősök egyike egyenesen nevetségesnek találta a matematika feladatlap
első részét, míg a történelem írásbeli, meglátása szerint nem a megtanult ismereteket,
mindössze annyit fog mutatni, hogy „ki, mennyire tudja használni a
Történelem atlaszt”.

A lapunk által
közvetlenül a középfokú írásbelik befejeződése után megkérdezett pedagógusok rendre azt mondták, hogy
kettesre szinte mindenki könnyedén meg tudta írni a teszteket. Volt aki
úgy fogalmazott, hogy egy jobban kvalifikált nyolcadikos is simán vette
volna az akadályt.

Várjuk meg a
vizsga országos eredményeit, mielőtt túl könnyűnek kiáltjuk ki az idei
írásbeliket – figyelmeztet a Földes Ferenc Gimnázium igazgatója. Azt
javasolta, nézzük meg például a tavalyi összesített eredményeket.
(Megnéztük: az Oktatási
Hivatal honlapján található adatokból az derült ki, hogy
2007-ben a matematika középszintű vizsgán a maturálók 1,5 százaléka
megbukott, és minden második diák mindössze kettes érdemjeggyel ment
át.)

Veres Pál a FigyelőNet kérdésére ugyan
elismeri, hogy a kétszintű érettségi rendszer nehézségi szintje jóval
elmarad mondjuk a 20 évvel ezelőttitől, de hozzáteszi, hogy akkoriban a
18 évesek 35-40 százaléka érettségizett, most pedig ez az arány 70-75
százalék. „Ugyanazon az ajtón nem lehet áttuszkolni kétszerannyi embert”
– fogalmazott a hagyományosan erősnek számító miskolci gimnázium
igazgatója.

Egy-két évtized alatt megduplázódott az
érettségizők száma Magyarországon, idén több mint 85 ezren vágtak neki a
vizsgáknak. Ez azt is jelenti, hogy ma olyanok is megszerzik a
középfokot lezáró dokumentumot, akikkel megegyező tudásszintű diákok
korábban nem is járhattak középiskolába. Ha a régi követelményeket
tartanánk, akkor továbbra is az adott populáció 40-45 százaléka
érettségizne. Ez viszont nyilván nem egyezik az oktatáspolitika
elképzeléseivel – tette hozzá Veres Pál.