A Le Monde című francia napilapban jelent meg Joëlle Stolz A magyar államhatalom rányomja a bélyegét az iskolára című írása.

Kis fehér füzet, piros és zöld szegéllyel, a magyar nemzeti zászló színeivel, a címlapján két kipontozott vonal, ahová a diákoknak fel kell írniuk a nevüket és az évszámot. A „nemzeti hitvallást” – az új alkotmány preambulumát – minden 13–14 éves diáknak kiosztották. A szöveg, amelyet ízléstelen képek díszítenek, kezdve Szent István királlyal, aki az ezredik év körül áttérítette Magyarországot a kereszténységre, egészen Antall Józsefig, a konzervatív miniszterelnökig, akit a kommunizmus bukása után választottak meg, a „magyarok rendkívüli szellemi teljesítményéről” beszél.

Ám az Orbán Viktor 2010-es hatalomba való visszatérése óta kedvezményezett nacionalista vonal bírálói szerint a kis fehér könyv a hazafias kultusz eszköze. „Ez a hitvallás egyfajta imádság”, mondja Miklósi László, az 1989-ben, a kelet-európai demokratikus átalakulás hajnalán alapított Történelemtanárok Egyletének az elnöke.

A preambulum egy másik változata, amelyet tízéves tanulóknak szántak, a „Dugovics Titusz áldozatáról” szóló festményt reprodukálja. Egy keresztény katonáról van szó, aki a XV. században állítólag inkább magával rántotta a halálba török ellenfelét, csak hogy az ne tűzhesse ki a zászlóját a várra. A történészek megállapították, hogy ezt a hősies cselekedetet a XIX. században találták ki, a nemzeti érzelmek szolgálatában. „A burkolt tanulság az, hogy a hit többet ér, mint a tudomány, a legenda, mint a valóság”, mondja Miklósi.

Centralizáció és visszatérés a régi elvekhez

Az oktatási tárca Hoffmann Rózsa kezében van, aki a kereszténydemokrata párt tagja. A KDNP Orbán Fideszének a szövetségese, és ádáz védelmezője a keresztény értékeknek. Miután konfliktusokba bonyolódott az egyetemistákkal, Hoffmann elvesztette az egyetemek irányítását, de megőrizte a fennhatóságát a közoktatás felett, amelyre rányomta a bélyegét: centralizáció és visszatérés a régi elvekhez.

Az általános és középiskolák, illetve az óvodák 120 ezer pedagógusa immár a „Klebelsberg Intézet” gyámsága alatt vannak. Az intézet arról a miniszterről kapta a nevét, aki az 1920-as években, Horthy Miklós ultrakonzervatív rezsimjének kezdeti időszakában kiépítette az oktatási rendszert. 2013 szeptembere óta a közszférában dolgozóknak, azaz az óriási többségnek, be kellett lépnie egy „nemzeti pedagógia testületbe”: ez az egyetlen hivatalos tárgyalószervezetük, a szakszervezetek rovására.

A kormány kötelezővé tette a hittan- vagy etikaórákat – a szülők választása szerint –, s az intézkedést egy friss felmérés szerint a népesség 63 százaléka támogatta.

Vannak azonban, akiket aggasztanak a tantárgyhoz rendelt kritériumok, amelyre egyébként osztályzatot kapnak a tanulók: „A tízéves fiam kettest kapott erkölcstanból – panaszkodik egy mama egy online fórumon –, mert nem tudott felelni arra a kérdésre, hogy miért jó Magyarországon élni.” A gyerek eldicsekedett városának zöldterületeivel és cukrászdáival, de nyilvánvalóan nem ezt várták tőle.

Ápolni kell, hogy „nemzetünk erős legyen”

Az erkölcs a ma használatos három könyv egyikében már a negyedik oldalon hosszú listát közöl azokról az „erényekről”, amelyeket ápolni kell, hogy „nemzetünk erős legyen”, kezdve a hittel, a reménnyel és a jótékonysággal, nem feledkezve meg a hősiességről és a vallási könyörületességről. A tévét és a mobiltelefont gyakran tüntetik fel ártalmasnak, mert elfordítanak az olyan „egészséges” tevékenységektől, mint a sport vagy a néptánc.

A kormány most az iskolai tankönyvek frontján támad, mert túl sokfélének tartja őket. December 17-én a parlament elfogadott egy törvényt, amely ingyenessé teszi a tankönyveket minden általános iskolásnak. De már csak két tankönyv közül lehet választani témakörönként és évfolyamonként a jelenlegi tizenöttel szemben, és egy bizottság fogja megszerkeszteni őket, amelyben a tizenkét tag közül mindössze egy a pedagógus, a többieket a minisztérium vagy az erősen reakciós Magyar Művészeti Akadémia delegálja.

Szarva-Baller Judit szerint – ő annak a bizottságnak az elnöke, amely a kiadókat és a terjesztőket fogja össze, de már nincs beleszólása a dologba – egy ilyen változás nemcsak a pénzügyi kényszereknek engedelmeskedik: „Ezzel a módszerrel tudják befolyásolni a jövdenő generációk gondolkodásmódját.” A kiadók a kormány kezét látják abban is, hogy magyar befektetők vásárolták meg nemrégiben a finn cég, a Sanoma egyik leányvállalatát, amely a tankönyvpiac harmadát fedi le.

A pedagógusok bérét felemelték

A miniszterelnök mellett a nemzetközi sajtókapcsolatokkal megbízott Kumin Ferenc megerősíti, hogy a terv szerint a tankönyveket 2018-ig teljesen meg kell újítani. „Hogy javítani tudjuk a diákok színvonalát – magyarázta –, mert az utolsó PISA felmérés eredményei 2012-ben sokkoltak mindenkit”: Magyarország 488 pontot ért el az OECD 496-os átlagához képest, és csak 477 pontot matematikában. Ugyanezen okból a tanárok bérét felemelték, míg az óvodai beiratkozás hároméves kortól kötelező lett.

Az érv nem győzi meg a filozófus Heller Ágnest, Orbán Viktor „bonapartizmusának” egyik legszigorúbb kritikusát. „Az uniformizáció sohasem javította az oktatási rendszert”, tiltakozik egy budapesti beszélgetésen a Lukács György-tanítvány, akinek a kommunista diktatúra miatt száműzetésbe kellett vonulnia. A jelenlegi reformokban a Fidesz hatalomkoncentrációjának „újabb szakaszát” látja: „Infantilizálni akarják a teljes lakosságot, és nemcsak a gyerekeket”, mondja.

(Le Monde / A fordítás a galamuscsoport.hu-n jelent meg)

Sajtószemle a Le Monde írásáról:

Népszava: http://nepszava.hu/cikk/1009940-ratelepedtek-az-iskolarendszerre/
Klubrádió: http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=16&cid=169013