Májusban újra megnyitják a több mint tíz évvel ezelőtt bezárt szegedi
kőtárat, a vármúzeum udvarában a Tisza-parti város gazdag építészeti
emlékeit láthatja ismét a közönség. (Forrás: Múlt-kor)

Zombori István megyei múzeumigazgató beszámolt
arról, hogy a szegedi várromot 1963-ban újították föl, ekkor alakították
ki benne a máig is működő kiállítóhelyet és a faragványokat, szobrokat
bemutató kőtárat, melyet több mint tíz éve bezártak.

Az épület
felújítása már elkezdődött, éjszakai kivilágítást kapott a vár,
biztonsági kamerákat szerelnek föl, kijavítják az udvarban kialakított
kőtár palatetőjét, az egykori kazánház helyén pedig látványraktárat
alakítanak ki, ahol azokat a faragványokat, szobrokat állítják ki,
melyeket fokozottan kell védeni az időjárás
viszontagságaitól.

Horváth Ferenc régész elmondta,
hogy Szeged építészeti emlékei egyedülállóan gazdagok, egészen a római
korig nyúlnak vissza, amikor a Maros és a Tisza találkozásánál
őrállomást állítottak föl. A szegedi építészet fénykorát
a középkorban élte, amikor a királyi és az uralkodóhoz közeli
családok birtokában lévő városban folyamatosak voltak az
építkezések.

A régészek egyaránt megtalálták a román
kor, a korai és az érett gótika építészeti emlékeit, valamint az
Alföldön ritkaság számba menő reneszánsz faragványokat is. A kőtárban
kiállítják majd azokat a leleteket is, melyek a 14. század elejétől
épített Szent Erzsébet templom feltárása során kerültek elő – közölte a
szakember.