Egy az
oktatási tárca honlapján olvasható dokumentum igazolja, hogy tényleg
fordulat történt az oktatási minisztériumban.
(Forrás:
Népszabadság)

A cél most már az,
hogy a kistelepülések iskolái megmaradjanak. Azt még nem tudni, hogy
ehhez milyen forrásokat társít a kormány. „Az Oktatási Minisztérium
álláspontja szerint az óvodába járó, és az általános iskola 1-4.
évfolyamán tanuló gyermekek nevelését, oktatását mindenképpen célszerű
helyben megoldani, akár még úgy is, hogy évfolyamokat összevonnak.” Ez a
mondat az oktatási tárca honlapján, a Tanévnyitó kiadvány 2005 című
dokumentumban olvasható. A cél egybecseng azzal, amit a miniszterelnök
jelentett be az országos tanévnyitón.

Ez gyökeres fordulatot jelent az eddigi gyakorlattal
szemben, amely – kimondva-kimondatlanul – ösztönözte azt, hogy azokat a
kisiskolákat, amelyeket anyagi, illetve demográfiai problémák miatt csak
nagy nehézségek árán lehet megtartani, számolják föl. Ez politikai
kérdéssé is vált – a Fidesz következetesen a kisiskolák megmentéséért, a
„falurombolás” ellen lép fel. A több mint ezer, ötszáz főnél kisebb
lélekszámú település közül alig száz tart fönn önállóan iskolát. Az
iskolabezárási és -összevonási hullám az oka, hogy tavaly még 2792, a
települési önkormányzat által fönntartott iskola működött, az idei
tanévre már csak 2753.

A szaktárca
az oktatási célú társulások ösztönzésében látta a probléma megoldásának
lehetőségét, de a célkitűzések között mindeddig nem jelent meg az óvodák
és az alsó tagozatok helyben tartása. Holott a szakértők régóta
egybehangzó véleménye, hogy a jelenlegi finanszírozási helyzetben a
kistelepülések számára ez volna az ideális megoldás, miközben a felső
tagozatot közösen, egy kijelölt iskolában működtetik. Az óvodában és az
első négy osztályban egyébként még nem olyan magasak az iskolák
működésében a legnagyobb tételt jelentő bérköltségek: nem kell
szaktanár, elég egy délelőttös és egy napközis pedagógus.

A valódi kérdés az, hogy a
fordulatnak meglesz-e az anyagi fedezete – ám erre csak a
költségvetésből kaphatunk választ. Ezt mondja Arató Gergely, az oktatási
tárca politikai államtitkára is, aki azt ígérte: lesznek pluszforrások
az oktatási társulások ösztönzésére. Megjegyezte: az oktatási
társulásokban egyébként is források szabadulnak fel. Ha például a
települések közösen működtetik a felső tagozatot, akkor az addig annak
önálló fenntartására fordított összeget a helyben működő alsó tagozat
fejlesztésére fordíthatják.

A
Pedagógusok Szakszervezete üdvözli és támogatja a kormány oktatással
kapcsolatos hét lépését. Különösen fontosnak ítélik a kistelepülések,
kistérségek iskolarendszerének ösztönző és szabályozott fejlesztését.
Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy mindehhez meglegyenek a szükséges
költségvetési és szakmai feltételek is – mondta tegnap Árok Antal
alelnök. Hozzátette: a kistérségi társulás folyamata már elindult, s „ha
jól csinálják, jó is lehetne”. Ám sokszor csupán pénzügyi szempontok
játszanak szerepet – az ilyen társulásnak nem mindig van hozadéka.
Elhibázott lépés például – és volt rá példa -, ha egy társulásban a
kisebb település csupán a mérete miatt szakmailag alárendelt szerepet
kap, holott nem rosszabb a teljesítménye.

Átszervezésre készülő somogyi
iskolák

Somogy
megyében tavaly 15, az idén 48 oktatási intézmény kért szakértőt a
tervezett átszervezéshez – tájékoztatott Horváth Miklós, az OKÉV
(Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont) dél-dunántúli
regionális igazgatóságának igazgatója. Tudósítónk megtudta: az idei
tanévre 11 kisiskola és óvoda zárt be Somogyban. Új oktatási intézményt
nem alapítottak, de 11 esetben új tagozat, továbbá új képzési forma
indítását kezdeményezték a fenntartók. Megfigyelhető, hogy a társulási
kedv növekszik. Az átalakítások, átszervezések többségében a kisiskolák
egy-egy főintézményhez csatlakoznak társintézményként – feladva
önállóságukat. Ez a forma biztosítja legjobban a fennmaradásukat a
jelenlegi, kistérségi társulásokat támogató finanszírozási rendszerben.
Szentgáloskér az egyik somogyi település, ahol végleg bezárták az
iskolát. Egerszegi Ferenc polgármester elmondása szerint erre azért
került sor, mert a 620 lelkes, önhikis falu nem kapott elegendő állami
támogatást ahhoz, hogy a 13 alsó-tagozatos kisdiákja számára továbbra is
fenntartsa az iskoláját. A Koppány-völgye Kistérség közoktatási
társulásához csatlakozott ettől a tanévtől tagintézményként Bábonymegyer
iskolája, továbbá a tabi iskolába járnak ezentúl Bedegkér és
Somogyegres felső tagozatos diákjai – tudtuk meg a kistérség központi
szerepét betöltő Tab polgármesterétől, Schmidt Jenőtől. Ezzel a lépéssel
olcsóbbá vált a három társuló kistelepülés iskolájának
fenntartása.