Az alábbi gondolatébresztő írással kapcsolatban várjuk olvasóink véleményét.

Gyakorló történelemtanárként mindig azt éreztem, hogy a módszertani problémákon túl van egy alapvető, szemléletbeli kérdés, ami fájóan tisztázatlan. Amikor azt olvastam az Oktatási Hivatal által 2024-ben közreadott – a kompetenciaméréshez kapcsolódó – „TÖRTÉNELEM TARTALMI KERET” című kiadványban[1], hogy „A történelemoktatás módszereiben igazodik a történettudomány kutatói irányelveihez, attitűdjéhez…”[2], a megvilágosodás erejével hatott rám ennek a félmondatnak a trivialitása. Azért, mert lefegyverző őszinteséggel fogalmazza meg azt a keretrendszert, ami olyan korlátok közé szorít bennünket, amelyek alapvetően határozzák meg a mindennapjainkat és befolyásolják a tanítás hatékonyságát (immár negatívan). Persze ez nem véletlen, hiszen évszázados beidegződésről van szó.

A teljes cikk itt olvasható

[1] Történelem tartalmi keret

[2] im. 6.p.