A március idusához közeledvén jelent meg „szerkesztőségi
vélemény” Ünneprontás címen. Indíttatást az index híre,
Kosaras Péter véleménye adott, aki „idegenlelkűséget” emlegetett a
decemberi népszavazás kapcsán. A magyar- magyar ellentétet szító
hecckampányt azt hiszem, sokáig nem tudjuk majd helyretenni. Példa erre a
fenti vélemények írói pengeváltása is.
A szerkesztőség névtelenségbe burkolózott tagjaival
egyet értek: felelősséggel tartozunk tanítványainkért. Kérdés csupán az:
ki tud–e lépni saját környezete, családja élményei, vélekedése
kötöttségeiből akár az előbbi, akár az utóbbi vélemény
hangoztatója.
A hazafias érzéseket
hagyományként ápoló családok és intézmények tagjainak igazságérzetét
mélyen sértette a népszavazás ürügyén előadott propaganda hadjárat.
Kosaras cikkének idézett részlete harcias pátoszt mutat ebből az
elkeseredett indulatból. Ma már szinte minden közvélemény kutatás
eredményét megkérdőjelezhetjük. Az ”idegenlelkűséget” feltételezők száma
így megbecsülhetetlen. Ez azonban nem lehet oka a visszautasításnak,
elhallgatásnak még kevésbé az elhallgattatásnak.
Ha így tesszük fel a kérdést: Szakmailag alkalmas-e
arra, hogy diákokat tanítson…..?
Felrémlik a B listára emlékeztető „osztályozás” jellege
és máris kirekesztettünk több tucatnyi kollégát az általunk egyedüli
helyes útnak vélt indulat nevében. Ünneprontás helyett ez már a
hétköznapok keserűsége. Elvégre „…fortélyos félelem igazgat, nem csalóka
remény” József Attilát ünnepelve is.
Nem értek egyet tehát a kódolt beszédet, uszítást
feltételező szerkesztőségi állítással. Elszomorít, ha a „nemzetközi
csekkfüzetről” rögtön az antiszemitizmust
sejtjük.
Hogyan vélekedjünk az
alábbi sorok szerzőjéről?
„….a
rendszerváltás előtti vállalkozói-menedzseri elit mintegy négyötöd
részben a mai napig megőrizte pozícióit.”
„…legalább a felük a MSZMP-nek is tagja volt,….. erősen
pragmatikus volt, ez a réteg ismerte fel először(…), hogy a gazdaságot
át lehet alakítani, egy tőkés típusú rendszerré,…hogy ezzel az ő érdekei
ne sérüljenek…”Nem újságcikkből vagy pártok által támogatott
propagandafüzetből idéztem.
Az
előbbi idézet Romsics Ignác történész, az utóbbi Szelényi Iván
szociológus tollából származik. Nemzetközi csekkfüzetről nem esik
szó, csak gazdasági érdekeltségről.
Kérdés: felvethető-e a fenti elit felelőssége a
decemberi propagandaáradatban?
Avagy
a napi sajtó közgondolkodást torzító színvonalára süllyedve „farkast
kiáltsunk-e”?
A fenti írások a szerzők véleményét
tükrözik, és nem a TTE álláspontját jelentik az adott kérdésben. Ha
önnek is van véleménye, vagy valami megjegyzése az olvasottakhoz, azt
e-mailben az info@tte.hu
címen, vagy a honlapon fórum indításával
jelezheti.