Az általános iskolát érintő változások

A jelenlegi általános iskolai kerettanterv ideiglenes átalakításának akkor van érdemi hozadéka, és akkor eredményezhetnek tényleges tananyagcsökkentést, ha lehetőség nyílik az egyes témakörök évfolyamok közötti átrendezésére is. Azt támogatjuk, hogy a tanárok kezelhessék rugalmasan a hatályos kerettantervet: másképp fogalmazva számos témakör és adat tanítását fakultatívvá tennénk és összhangba hoznánk a  tényleges iskolai-tanári gyakorlattal. Ezek nélkül a változtatások csupán korlátozott mértékben képesek enyhíteni a tananyag túlterheltségét.

A jelenlegi helyzetben elfogadhatónak tartjuk, hogy ezek a módosítások átmeneti jellegűek legyenek, és egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozásáig szolgálják a közoktatás jobb működését. Hosszútávon érdemi változtatás egy új stratégiához illeszkedő új NAT-ban valósítható meg. Az új NAT/mintatantervek kidolgozásánál, a történelem/állampolgári ismeretek tantárgy témaköreinél és módszertani ajánlásainál általános iskola esetén fő szempontnak tartjuk:

– a diákok életkori sajátosságainak (mind terhelhetőség, mind fogalmi gondolkodás szempontjainak) figyelembevételét;

– 5-6. évfolyamon az érdeklődés felkeltésének előtérbe helyezését;

– 7-8. évfolyamon a tudatos állampolgárrá nevelés gyakorlati vonatkozásainak, például diákönkormányzatiság erősítését;

–  a kritikai gondolkodás kialakításának fontosságát;

– a hiteles és nem hiteles információk megkülönböztetésének és a történelmi tévtanok fogalmának megismertetését;  

– a kronologikus szemlélet újra gondolását;

– a helytörténet, múzeumpedagógia és más társtudományok, mint például a régészet hangsúlyosabb beemelését.

A középiskolákat érintő változások

Az érettségit adó középiskoláknak egységes a kimenete, ezért a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok és a technikumok esetében a meglévő kerettantervek rugalmas kezelését tartjuk elfogadhatónak. Továbbá a gyakorlat azt mutatja, hogy a tananyag túlterheltsége miatt az érettségi követelmények a legfontosabb irányadója a 4 évfolyamos középiskolai történelem oktatásnak is.

Így most a legnagyobb segítséget az adná tanárnak és diáknak, ha egyértelműek lennének az egyes közép- és emelt szintű érettségi témakörökhöz rendelt követelmények, illetve, ha egy dokumentum (a jelenlegi három helyett) foglalná össze mely középszintű, illetve emelt szintű témakörhöz milyen „lexikák” (évszámok, események, fogalmak, személyek, topográfiai adatok) tartoznak. Az egyik témakörhöz sem tartozó kerettantervi adatokat törölnénk. Ebből is következik, hogy az általános iskolai kerettantervre való hivatkozást kivennénk a Részletes érettségi vizsgakövetelmények dokumentumból, mert teljesen más szempontok alapján foglalkozik egy-egy témával az általános iskola, mint 12. év végi kimenetre fókuszáló középiskola.

A tananyag csökkentésének igénye miatt szükséges lenne néhány középszintű témakör emelt szintre (vissza)helyezése, például Aranybulla, 1918-1919-es rendszerváltások.

A számonkérhető adatok további csökkentésének akkor van gyakorlati értelme, ha egy-egy témához maradnak releváns, a diákok tájékozódását is segítő, támpontot adó adatok. A “lexikák” kihúzása nem lehet kontraproduktív, ha nincs elegendő adat rendelve egy-egy témához, az például esszék esetében nehezítheti a diákok felkészülését.

Hosszútávon a középiskolában is érdemi változtatás csak egy új stratégiához illeszkedő új NAT-ban valósítható meg, az átalakításnak tartalmaznia kell a tanárképzés megújítását is.

Az új NAT/mintatantervek/érettségi kidolgozásánál elengedhetetlennek tartjuk, hogy annak előkészítésében és munkálataiban részt vevő szakmai bizottságok összetétele átlátható és szakmai alapokon nyugvó kiválasztási folyamat eredményeként alakuljon ki. Ennek érdekében azt javasoljuk, hogy a bizottsági tagságra nyilvános pályázati vagy jelentkezési eljárás keretében lehessen bekerülni.

Budapest, 2026. 10.31.

A Történelemtanárok Egylete Bizottmánya