Pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbelivel elkezdődik az idei érettségi szezon. A diákok hétfőn reggel 9-kor magyar nyelv és irodalomból, kedden matematikából, szerdán történelemből adnak számot a tudásukról. / Az összefoglaló a TTE korábbi állásfogalalását is említi.

A többi tárgyból május 27-ig tartanak az írásbeli vizsgák. A szóbeli vizsgákat középszinten június 17. és július 3. között tartják, emelt szinten június 5–12. között. Az írásbeli érettségik hivatalos megoldásait mindig másnap teszik közzé az Oktatási Hivatal honlapján.

De a hétfői, a keddi és a szerdai írásbeli vizsgák délutánján a Telexen már elérhetők lesznek a középszintű érettségi érdekesebb vagy nehezebb feladatainak megoldásai magyarból, matematikából és történelemből.

Néhány feladatot élőben old majd meg Repárszky Ildikó és Kovács Péter, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium két tanára, illetve Csapodi Csaba, az ELTE Természettudományi Karának adjunktusa.

Több mint 112 ezren érettségiznek

A következő hetekben 1161 helyszínen várhatóan több mint 112 700-an érettségiznek. Több mint 49 ezer végzős középiskolás emelt szinten érettségizik.

Az érettségi 2005 óta kétszintű. A középszintű vizsgán az általánosabb ismereteket kérik számon, míg az emelt szintű vizsgák nehezebb és bonyolultabb kérdéseket tartalmaznak.

Magyar nyelv és irodalomból középszinten 73 472, emelt szinten 2066 tanuló vizsgázik. Matematikából középszinten 69 047-en, emelt szinten 6616-an érettségiznek. Történelemből középszinten 68 802, emelt szinten 7679 diák vizsgázik.

Ezután az idegen nyelvi vizsgák következnek: május 9-én angol nyelvből középszinten 34 491-en, emelt szinten 20 821-en, május 10-én német nyelvből középszinten 7772-en, emelt szinten 2332-en érettségiznek.

Az idei érettségi azért különleges, mert a 2020-as Nemzeti alaptanterv és az ehhez kapcsolódó új kerettantervek bevezetésével új követelmények lesznek.

Magyar nyelv és irodalom

Ennek megfelelően átalakul a magyarérettségi: a több részből álló írásbeliből eltűnik az érvelés/gyakorlati szövegalkotás nevű feladat, helyette egy 20 pontot érő irodalmi kérdéssort kapnak a vizsgázók. A diákoknak összehasonlító elemzést sem kell írniuk, helyette választhatnak témakifejtő esszét.

A változtatásokat a Magyartanárok Egyesülete 2021-ben visszalépésként értékelte. Akkor Arató László, az egyesület elnöke, azt mondta a Telexnek: félő, hogy az újfajta számonkérés a magolás érettségije lesz, amellyel háttérbe szorulnak a modern kompetenciafejlesztés elvei. Szerinte így még nehezebbé válik annak elérése, hogy a gyerekek megszeressék az olvasást.

Megváltozik a helyesírási hibák pontozása is. Eddig két extra pont járt a szép írásképre, nyolc pont a jó helyesírásra, most negatívba fordítják a dolgot: ezeket hiba esetén levonják a maximálisan megszerezhető száz pontból. Emiatt azok, akik szeretnének legalább 80-90 százalékot elérni, könnyen leronthatják a százalékukat, ha sok helyesírási hibát ejtenek.

A Telexen tesztelheti, mennyire tudná könnyen megoldani az új kerettantervnek megfelelő középszintű magyarérettségit. Mind a két feladat a 2024-től bevezetett új vizsgakövetelmények szerinti mintafeladatokból van. A teljes feladatlapot és megoldásaikat az Oktatási Hivatal honlapján tették közzé.

Matematika

Idén a matematikaérettségin kisebb szerep jut a valószínűségszámításnak, viszont bekerülnek a követelmények közé a pénzügyi ismeretek. Az új középszintű matekérettséginek az a célja, hogy a diákok gondolkodjanak, és képesek legyenek szöveges matematikai problémákat értelmezni.

Csapodi Csaba, az ELTE Természettudományi Karának oktatója szerint valamennyire nőtt a különbség az emelt és a középszintű érettségi között: kevesebb lett a tananyag középszinten, azokat a feladatokat, amiket innen kiszedtek, áttették emelt szintre. Ilyen például a valós számok halmazán értelmezett trigonometria vagy az egyenes normál vektoros egyenlete.

„Az új középszintű tananyag jobban próbál a hétköznapi problémákra reagálni, kevesebb elméleti ismeretet kér számon” – mondta korábban a Telexnek Csapodi Csaba.

A középszintű matekérettségin 2024-től

• kisebb szerep jut a valószínűségszámításnak;
• kikerül néhány függvény grafikonjának ábrázolása: nem kell tudni ábrázolni például a trigonometrikus és logaritmusfüggvényeket sem;
• az algebrában is jelentősen változnak az érettségi követelmények: nem kell számítani algebrai törtekre és az algebrai törteket tartalmazó egyenletekre, illetve abszolútértékes egyenletekre sem;
• ezen kívül a vektorok skaláris szorzata, és ehhez kapcsolódóan bizonyos koordinátageometriai ismeretek is kimaradnak.

Tesztelheti, mennyire tudná könnyen megoldani az új kerettantervnek megfelelő középszintű matekérettségit. Mind a két feladat a 2024-től bevezetett új vizsgakövetelmények szerinti középszintű mintafeladatokból van. A teljes feladatlapot és megoldásaikat az Oktatási Hivatal honlapján érhetik el.

Történelem

Szerdán a történelemmel folytatódik az érettségi szezon. A középszintű érettségibe bekerültek olyan témakörök is, amiket korábban emelt szinten kértek számon: például az Aranybulla, a demográfiai változások 1945 után, az amerikai függetlenségi háború, a Tanácsköztársaság. Vannak témák, amik középszintről kerültek át emelt szintre: ilyen például Julius Caesar politikája vagy az egyházszakadás. Más témák pedig az állampolgári ismeretek tantárgyhoz kerültek át: ilyen például a munkajog és a pénzügyi ismeretek.

Nagyobb változás az emelt szintű érettséginél történt. Ott ugyanis az érettségi témakörökben pluszban meghatároztak olyan elemeket, amik nincsenek benne a kerettantervben. Emiatt több lexikális adatot kérnek számon.

A Történelemtanárok Egylete 2021. februárban kiadott egy állásfoglalást, amiben több változtatást is kifogásoltak. Azt írták, hogy nem történt érdemi egyeztetés a tervezett módosításokról, és a szervezet meg sem kapta véleményezésre a szakmai anyagot.

Történelemből is tesztelheti, mennyire tudná könnyen megoldani az új kerettantervnek megfelelő középszintű érettségit. Mind a két feladat a 2024-től bevezetett új vizsgakövetelmények szerinti mintafeladatokból van. A teljes feladatlapot és megoldásaikat az Oktatási Hivatal honlapján tették közzé.

Felvételi változások

Már több cikkben foglalkoztunk azzal, hogy 2024-től megváltozik az egyetemi felvételi rendszer. A legfontosabb változás, hogy az egyetemeknek nagyobb beleszólásuk lesz abba, milyen tantárgyak középiskolai, érettségi eredményei és milyen egyéb teljesítmények számítanak bele a felvételin elérhető 500 pontba.

Újdonság lesz, hogy az eddigi központi többletpontok helyett az egyetemek dönthetnek arról, milyen teljesítményre, körülményre adnak még további maximum 100 pontot a felvételizőknek. Így egyetemenként eltérő pontot érhet a nyelvvizsga, a tanulmányi versenyen szerzett helyezés, a hátrányos helyzet, a sportteljesítmény vagy a munkatapasztalat. Az egyetemek maguk határozhatják meg azt is, hogy az egyes szakokra a kötelező négy alaptantárgy (matematika, magyar, történelem, idegen nyelv) mellett milyen ötödik tantárgy középiskolai és érettségi eredményét számítják be, illetve melyik két tantárgy érettségivizsga-eredményét kérik a felvételihez. A felsőoktatási intézmények határozhatják meg az egyes szakjaikon érvényes minimumponthatárt, de dönthetnek úgy is, hogy nem határoznak meg bejutási küszöböt.

A legtöbb egyetemen, ahogy eddig is, most is pluszpont jár a nyelvvizsgáért. Sőt, van, ahol a középfokú (B2) nyelvvizsgáért járó eddigi 28 pont és a felsőfokú (C1) nyelvvizsgáért járó 40 pont helyett több pont jár majd. Az Eduline cikke szerint a Budapesti Corvinus Egyetemen például egy középfokú vizsga 30, míg a felsőfokú 40 pontot ér. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a B2-es nyelvvizsgáért 28, a C1-esért 50 pont jár.

Korábban minimum egy középfokú nyelvvizsgáért lehetett többletpontot kapni, de a felvételi szabályok módosításával néhány egyetem úgy döntött, hogy már az alapfokú (B1/A2) bizonyítványért is pluszpontot ad. A Dunaújvárosi Egyetem például 20 pontot ad az alapfokú nyelvvizsgáért. Nemcsak a komplex nyelvvizsgákért járhat pont, hanem a részvizsgákért is. Vagyis vannak egyetemek, amik már egy sikeres szóbeli vagy írásbeli eredményért is pluszpontot adnak.

Korábban a felvételi rendszer átalakításával több cikkben is foglalkoztunk, a különböző egyetemek saját felvételi szabályairól az alábbi cikkekből tudhat meg többet:

2024-től az ELTE-n 80 százalék feletti középszintű érettségiért is pluszpont jár.

A BME-n kötelező lesz az emelt szintű érettségi, megemelik a minimumponthatárt.

Az Óbudai Egyetemen a villamos-üzemmérnök szakon kívül mindenhova kell az emelt szintű érettségi.

SZTE: átrajzolja a felvételi ponthatárokat az új rendszer, a keresett szakokon ezután is kell az emelt szintű érettségi.

Saját szóbeli vizsgát is tart 2024-től a Semmelweis Egyetem, előny lesz az angol és német nyelvvizsga.

Forrás