• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

A Történelemtanárok Egylete állásfoglalása a 2024-től érvényes történelem érettségi vizsga szabályozásának nyilvánosságra került tervezetéről
2021. február 28. vasárnap, 16:49
Címkék: állásfoglalás, érettségi

I. Alapvetés

1. A Történelemtanárok Egylete 1989-től, alakulásától fontosnak tartja a szakmai megújulást, az innovációt.

2. Magyarországon a TTE kezdeményezte, érte el, hogy a tantervekben és tankönyvekben, illetve a tanórai gyakorlatban hangsúlyosabban jelent meg – a diákok által is kedvelt – életmódtörténet.

3. Szervezetünk hagyományosan kiáll a szakmai egyeztetések fontossága mellett.

II. Az érettségiről

4. Elfogadhatatlanak tartjuk, hogy az új, 2024-től érvényes érettségi szabályozásról, annak tartalmi tényezőiről sem történik valamennyi szakmai szervezet véleményét kikérő érdemi egyeztetés. Szervezetünk meg sem kapta véleményezésre ezt a fontos szakmai anyagot.

5. a) Súlyosan aggályosnak tartjuk, több évtizedes visszalépést jelent, hogy az érettségi vizsga tematikája a korábbi szabályozáshoz képest – az emelt szintű érettségin számos új, a kerettantervben nem található konkrét ismeret előírásával – jelentősen nagyobb hangsúlyt helyez a lexikális tudásra (például az 5. témakörhöz plusz 142 lexikai elem került). Ezzel szükségképpen háttérbe szorítja az időt, energiát igénylő, gondolkodtató és forrásokat elemeztető tanítást.

b) Az emelt szintű új elvárások nem csupán a 12. évfolyamon emelt szinten vizsgázók számára jelentenek plusz követelményt, hanem befolyásolják a középiskolai tanítás-tanulás egészét. Egyrészt a diákok nem 9.-10. osztályban döntenek arról, hogy milyen szinten fognak érettségizni. Másrészt a középiskolai tanulmányokat a kerettanterv szabályozza, ennek alapján készültek az iskolák helyi tantervei és a tankönyvek is; elfogadhatatlan, hogy az érettségi követelmények kerettantervben nem szereplő ismereteket is előírjanak.

c) Kifogásoljuk a politikatörténeti témák arányának növelését, mivel ez ellentétes a korszerű történelemtanítás trendjével, egyszersmind az életmódtörténet visszaszorulása megnehezíti a múltban élt emberek életének megismerését, megértését. A tervezetben csökken a társadalom- életmód- és gazdaság-, és így nő az eszme- és vallástörténet aránya az eddigi 10%-ról 17-23%-ra. A szorosabban vett életmódtörténet csak egyetlen korszaknál jelenik meg a tervezetben. A plusz követelmények is többségében a politikatörténet köréből kerülnek ki.

6. Szabályozási problémát jelenthet, valamint a tanítást-tanulást is nehezítheti, hogy az újabb lexikális elemek beemelésével az érettségi vizsga nem illeszkedik a kerettantervhez.

a) Bizonyos érettségi követelmények még kerettantervi témakörhöz sem kapcsolódnak (pl.: brahmanizmus/ hinduizmus, buddhizmus, lélekvándorlás/reinkarnáció, nirvána, Buddha, Konfuciusz). Ebben az esetben azt támogatnánk, hogy ezek a témák szerepeljenek a tantervben is. (Ezt a kerettanterv megjelenésekor is kifejtettük.)

b) Problémát jelenthet, ha az érettségi vizsga szabályozása olyan követelményeket is tartalmaz, amelyek az új tankönyvekben sem jelennek meg.

7. Kérdéses, hogy a jelentős többletadatot mikor és hogyan fogják megtanulni a diákok a kerettantervi órakeretben. A tananyag az eddigieknél is túlterheltebbé válik, nehezítve a tanárok és diákok munkáját.

8. a) Az érettségi témakörök egyes változásait támogathatónak tartjuk (pl. az egyházszakadás és hűbériség középszintről átkerült emelt szintre, illetve az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat és az amerikai politikai rendszer emelt szintről visszakerült közép szintre).

b) Ugyanakkor igen kérdéses, miért maradt ki a bethleni konszolidáció (csak résztémái szerepelnek több tételben szétszórva) és az ENSZ létrejötte, működése. A magyar történelem preferált kezelésének és a nemzeti önismeret fontosságának is ellentmond, hogy Magyarország második világháborús részvételének 1941 és 44 közötti része, és a szorosabban vett magyar holokauszt csak emelt szinten maradt téma. A bankok, tőzsde, korai kapitalizmus témaköre is csak emelt szinten követelmény, pedig az megalapozhatná az állampolgári ismeretekbe áttett gazdasági-pénzügyi témákat.

Az érettségi vizsga tervezett változtatását elfogadhatatlannak tartjuk. Elvárjuk, hogy munkaanyag szinten történjen meg a koncepció szakmai vitája, majd azt követően a szakma széles köre által elfogadható, korszerű anyag kidolgozása.

Budapest, 2021. 02. 28.

A Történelemtanárok Egyletének Bizottmánya

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

Alrovatok

Állásfoglalások

Hírmondó

Információk, alapdokumentumok

Kiadványok

Morzsák

Tagoknak

TTE a médiában

TTE-díj

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Mementó a Donnál

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emberi jogok emléknap gyász Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017