Uniós
csatlakozásunkkal megnyílt ugyan az európai egyetemek kapuja a magyar
diákok elõtt, mégsem nõtt jelentõsen a
külföldön tanulók száma.
(Forrás: Aktív Szemeszter)

Az Oktatási Minisztérium tájékoztatása szerint a
magyar diákok mintegy két százaléka tanul valamelyik külföldi
egyetemen, többségük valamilyen ösztöndíjprogram keretében. Annak
ellenére így van ez, hogy uniós csatlakozásunk óta az Európai Unió
összes tagállamában a helyiekkel azonos jogokat élvezünk az oktatás
vonatkozásában. A jelentkezéshez elegendõ tartózkodási
engedélyt bemutatni – ez automatikusan jár a tagállamok polgárainak, ha
rendelkeznek érvényes társadalombiztosítással -, majd megfelelni a
felvételi követelményeknek.

Ha az
adott országban van a magyarhoz hasonló államilag finanszírozott képzés,
akkor a magyar diák nem kötelezhetõ tandíjfizetésre. Elvileg
a tagállamok kölcsönösen elfogadják az iskolai végzettséget igazoló
okiratokat, de a gyakorlatban az érettségi vagy a nyelvvizsga
elfogadtatása nem olyan egyszerű. Sok országban megkövetelik például az
érettségi, a nyelvvizsga honosítását, máshol elegendõ azt
lefordíttatni. Tekintve, hogy a felvételi rendszerek is
eltérõek az egyes országokban, érdemes jó elõre
informálódni az adott intézményrõl.

Ezt segíti a Ploteus portál, a Eurydice adatbázis, de
érdeklõdhetünk az adott országban működõ magyar
kulturális intézetekben vagy az adott egyetemek hallgatói információs
központjában. A csekély érdeklõdés valószínűleg a
tandíjakkal, egyéb költségekkel függ össze. A legtöbb uniós tagállamban
ugyanis tandíjat kell fizetni, melynek összege intézményektõl
is függõen változó, 300-400 eurónál azonban ritkán kevesebb,
szemeszterenként. Ráadásul ott vannak még az egyéb költségek,
albérletet, kollégiumi díjat kell fizetni, ehhez pedig vajmi kevés
segítséget kap a hallgató. A szociális juttatások nem járnak
automatikusan, csak nemzetközi szerzõdés, jogszabály,
munkaterv vagy viszonosság alapján jogosult azt igénybe venni a külföldi
hallgató.

Az Oktatási Minisztérium
ösztöndíjakkal támogatja a más tagállamban tanulókat. Az új
felsõoktatási törvény alapján egy új, a mobilitást támogató
ösztöndíjrendszert terveznek bevezetni. Magyar Bálint oktatási miniszter
korábbi nyilatkozataiból kiderül az is, a kormány várhatóan
lehetõvé teszi, hogy a diákhitelt külföldön is megkaphassák a
diákok. A diákhitel jelenleg érvényes üzletszabályzata szerint ugyanis
csak az kaphat külföldön diákhitelt, aki valamely magyar egyetem
hallgatójaként, ösztöndíjjal tanul külföldi egyetemen.