Hírháttér
a 2005-től bevezetésre kerülő új érettségi rendszerről és a
„Zsanett-effektusról”
(Forrás: Magyar Narancs)

Felpörögtek az események a 2005-ben bevezetendő új,
kétszintű érettségi körül: zajlik a köz- és felsőoktatási törvény
módosítása és a vizsgakövetelmények csökkentése. Májusban negyvenkét
iskola részvételével megtartják az érettségi főpróbáját, és május 20-ig a
diákoknak el kell dönteniük, hogy jövőre milyen tárgyakból akarnak
emelt szintű felkészítő kurzusokra járni. Ehhez persze nem ártana
tisztában lenni magával a reformmal, ami korántsem egyszerű – főleg
akkor, ha a „Zsanett-érettségi” típusú hecckampányok kavarnak politikai
vihart.

Bármekkora is a zavar
jelenleg az érettségireform körül – ami a következő hónapokban a
törvénymódosítások parlamenti vitái miatt várhatóan csak nő -, a
kétszintű érettségi létjogosultságát hivatalosan nem vitatják.
Szükségességét általában azzal indokolják, hogy a kettős mérce a
középiskolások számának növekedése miatt kell: másfajta érettségire van
szüksége annak, aki utána munkába áll, és másra annak, aki tovább akar
tanulni. Erre az alapkoncepcióra építették a közép- és az emelt szintű
érettségi követelményeit. A két szint között lényeges a különbség mind
tartalmilag, mind a vizsga lebonyolításában. A középszintű érettségi
vizsga elsősorban nem a lexikális ismeretek mennyiségét kívánja mérni,
hanem azt, hogy a diák mennyire tudja a megszerzett tudást életszerű
helyzetekben alkalmazni. Ezzel az 1996-97 körül kialakult irányvonallal –
hogy ti. a középszintű érettségi főként készségeket és képességeket
mérjen – az előző és a mostani Oktatási Minisztérium (OM) is egyetért; a
vita a reform mértékéről és tempójáról szól. Példa erre az Eötvös
József Szabadelvű Pedagógiai Társaság koncepciója, ami
„Zsanett-érettségi” néven híresült el (erről bővebben a cikk keretes
anyagában olvashatnak).

Mivel az
emelt szintű érettségi 2005-től egyben felvételi is (a felsőoktatási
törvény módosítása eltörli a felvételi vizsgát), a készségeknél többet
kell mérnie; az eredeti elképzelés szerint ez töltené be a versenyvizsga
szerepét. Ezzel az a gond, hogy a felsőoktatási intézmények
pillanatnyilag nem merik előírni felvételi követelményként az emelt
szintű érettségit.