Többen
úgy vélik, hogy idén szándékosan könnyűre szabta a feladatokat az OM,
hogy elkerülje a botrányt, és zökkenőmentes legyen az
átállás.
(Forrás: ma.hu, Magyar Hírlap)

Két hét múlva mutatkozik be a kétszintű érettségi
rendszer. Az nem csak a felvételi pontok számításában jelent újdonságot,
hanem szemléletében is eltér az eddigi matúráktól, mivel a tények,
adatok ismerete helyett ezúttal a képességek mérése, a tudás
rendszerezése kerül előtérbe.

A pedagógusok kifogásolják, hogy későn
szereztek tudomást az új követelményekről, s ezért a diákok nem tudtak
maradéktalanul felkészülni a vizsgára. Többen úgy vélik, hogy idén
szándékosan könnyűre szabta a feladatokat az OM, hogy elkerülje a
botrányt, és zökkenőmentes legyen az átállás.

Idén körülbelül kétszer annyi másodikos és harmadikos
középiskolás jelentkezett nyelvvizsgára, mint korábban. A jelenség oka
az idén debütáló új érettségi rendszer két rendelkezése: az egyik
szerint idén utoljára váltja ki a nyelvvizsga az idegen nyelvből tett
érettségit, egy másik szabály pedig kimondja, hogy a diákok akár már
másodikban vagy harmadikban is tehetnek úgynevezett előrehozott
érettségit.

A kettőt összekapcsolva
rengetegen próbálták meg kihasználni a kiskaput: idén nyelvvizsgáznak,
hogy utána bejelentkezhessenek az őszi előrehozott nyelvi érettségire,
ahol a mostani szabályozás szerint vizsga nélkül kapnak ötöst. A szándék
azonban nem mindig elég: az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda
által nyilvánosságra hozott elemzésből kiderül: a felvételizők csupán 35
százalékának van nyelvvizsgája, ez az arány alig több, mint
tavaly.