Az elmúlt időben két nagyobb vita is elindult a magyar
közéletben, melyek tárgyát a magyar történelem képezi.
Jönnek-mennek a hírek egyrészt az
egykori miniszterelnök, Teleki Pál szobrának felállítása körül ,
másrészt pedig a történelem szakos egyetemisták körében lefolytatott
vizsgálat miatt. A vita a Törifórum hasábjait sem
hagyta érintetlenül, így most megpróbálunk egy kis bemutatót adni a vita
illetve diskurzus fő irányvonalaiból.
A Teleki-ügyben folyó vita középpontjában az áll, hogy
mennyiben értékelhető Teleki Pál földrajztudósi tevékenysége politikusi
tevékenységétől elválaszthatóan, és ennek tekintetében milyen módon
lehet köztéri, illetve zárt területen szobrot állítani neki. Akadt olyan
vélemény is, amely megemlítette, hogy Teleki földrajztudósi munkásságát
politikai nézetei alátámasztására használta fel, így a szoborállítás
még a földrajztudósnak sem elképzelhető.
Komolyabb
véleménycserét indukált a szociológiai felmérés is. Voltak, akik már a
vizsgálat módszertanát is kétségbe vonták, „hisztériakeltésnek” vagy
pedig „nem mértékadónak” titulálva azt, – mivel egyrészt szerintük hiba
volt, hogy csak történelem szakos egyetemistákat vontak be a
vizsgálatba; másrészt pedig kétségbe vonták a szociológiai mintavétel és
módszertan pontosságát. Volt, aki a felvételi, és a tanulmányi szint
romlásának tudta be az eredményeket. Azt sokan találták aggasztónak a
hozzászólók közül, hogy akik körében elvégezték ezt a felmérést, azok
pár év múlva majd a magyar értelmiség „gerincét” alkotják majd.