• Címlap
  • English
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Jó hely a magyar iskola
2004. október 12. kedd, 0:00

Kevesebbet
lógnak a hazai diákok
(Forrás: Népszabadság)

A magyar diákok kevesebbet lógnak az iskolából, és
kevésbé gondolják azt, hogy az iskola „nem jó hely”, legalábbis a
fejlett országokat tömörítő OECD diákjaihoz képest.


A szervezet nemrég közzétett,
Pillanatkép az oktatásról című tanulmányából kiderült: a 15 éves magyar
diákok iskolai kötődése és iskolalátogatási fegyelme az OECD-átlagnál
erősebb. Magyarország e tekintetben 514 pontot ért el, az OECD-átlag 509
pont. Hazánk eredménye hasonló az Egyesült Királyságban, Svédországban,
Izlandon, Kanadában és Norvégiában mért értékekhez, gyengébb az
osztrákok, a németek és a svájciak pontszámainál, viszont jobb a
Csehországban, Lengyelországban, Spanyolországban rögzített
eredményeknél.


A tanulmány szerint
alig van összefüggés az iskolához való kötődés, illetve az iskolába
járás rendszeressége (azaz a hiányzások, késések, lógások gyakorisága)
és a teljesítmény között. A legtöbb iskolában vannak az intézményhez
ragaszkodó, de kevéssé kötelességtudó tanulók, és vannak olyanok is,
akik nem szeretnek iskolába járni, mégsem hiányoznak gyakran. Ezzel
szemben az iskolai átlag szintjén jelentős az összefüggés az iskolához
való kötődés, az iskolalátogatási fegyelem és a tanulók teljesítménye
között.


Az OECD-országokban
átlagosan minden negyedik tanuló úgy érzi, hogy az iskola „nem jó hely”:
olyan intézmény, amelyhez nem tud kötődni – áll a tanulmány magyar
összefoglalójában. Az iskolával szembeni általános negatív attitűd ezzel
szemben Magyarországon a tanulóknak csak mintegy ötödére
jellemző.


A kiadványból az is
kiderül, hogy a német hagyományú iskolarendszerekben az iskolai kötődés
alacsony, ugyanakkor a tanulói munkafegyelem magasabb az OECD-átlagnál.
Néhány dél-amerikai országban (például Argentínában, Chilében,
Brazíliában) viszont épp fordított a helyzet. A nagyon szegény
országokban a tanulók jobban szeretnek iskolába járni, mint a gazdag
országokban. Elemzők szerint ennek az lehet az oka, hogy a nyomorúságos
otthoni körülményekhez képest az iskola rendezettebb viszonyokat,
kellemesebb környezetet tud kínálni.


Eredeti
cikk

0 shares
Már egy mozijegy ára is segítség! Ha teheted, támogasd a Történelemtanárok Egyletének munkáját!
Számlaszám: 11705008 – 20133762
Rendszeres utalás
Eseti támogatás
Köszönjük!

Vissza

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szabó Magdi-plakett

A 2022. évi díjazott: Bolla Ildikó

TTE-tagok figyelmébe:

Ön is taníthat ezzel!

Galéria

1956 a tankönyvekben (Fehérvárcsurgó)

Történelemtanárok (32.) Országos Konferenciája

Merre van előre? Történelemtanításunk berögződései

Eddigi konferenciáink

A Történelemtanárok (32.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet emberi jogok emléknap gyász kerettanterv Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017