Előzetes megjegyzések
 
1.  A jelenlegi jogszabály nyitva hagyja a legfontosabb kérdéseket. Nem egyértelmű, miként, hogyan szabályoz a kerettanterv; lesz-e, s ha igen, milyen külön útja a 6 és 8 osztályos gimnáziumoknak. Pedig ezek alapvető, az oktatásügyet évtizedekre meghatározó stratégiai kérdések.
 
2.  Garanciákat kellene biztosítani annak érdekében, hogy a NAT-ban lehetségessé tett szakmai megújulás (pl.: készség- és képességfejlesztés prioritása az ismeretekhez képest, az egyes tantárgyakon belül a tananyag megújítása) valóban megvalósulhasson.
 
3.  A tartós szabályozáshoz elengedhetetlen a szakmai nyilvánosság, a vitákban kiforrott szabályozási koncepció. Ehhez elengedhetetlen a szakmai szervezetekkel folytatott rendszeres együttműködés, egyeztetés.

Javaslatok
 
4.  A szakmai testületek, szervezetek meglévő jogait ne csorbítsák (OKNT). A tervezett változtatás veszélyei: értelmetlenül megnöveli a miniszteri felelősséget, szakmai kérdések (pl.: egy tankönyv listára való vétele illetve annak megtagadása vagy egy pedagógus továbbképzés akkreditálása ill. annak elutasítása) szakmai helyett rögtön politikai kérdéssé válhat. (Jelentős veszélyt rejthet egy olyan szabályozás, amikor alapvető szakmai kérdések, döntések a miniszter személyétől függenek.)
 
5.  Megfontolandó, hogy a tanév hossza – a törvénymódosítás korábbi változatának megfelelően – 180 nap legyen. Ez pozitívan hatna a tanárok hangulatára, egyúttal figyelembe venné a magyarországi hagyományt is. /A szokásos európai összehasonlítás nem ellenérv, hiszen komplex módon kell vizsgálni a tanárok évközi feladatrendszerét, terhelését, díjazását stb./ Amennyiben a módosítás nem történne meg, ez tovább ronthatná a tanárok közhangulatát. A módosítás akár közös (kormánypárti + ellenzéki) módosító indítvány is lehetne.
 
6.  Az oktatási jogok biztosa helyes, támogatandó kezdeményezés, de státusa a többi ombudsmanhoz hasonló legyen. Ez növelné az új biztos súlyát, presztízsét, egyúttal garantálható lenne függetlensége is, amely ehhez a munkához elengedhetetlen.
 
7.  Az iskolai munka hatékonyságának növelését, minőségének javítását az érdekeltté tétel és a külső ellenőrzés megfelelő egyensúlyával kellene kialakítani. A jelenlegi módosításban az előbbit csupán egyetlen elem képviseli: nem kötelező a pedagógusnak a szakvizsga letétele (de letétele fizetésemeléssel jár, valamint egyes beosztásokhoz elengedhetetlen). Az Országos Értékelési és Vizsgaközpont ugyanakkor kiterjedt jogosítványokkal rendelkezik. Az egyensúly megteremtése érdekében az érdekeltté tétel arányát növelni kéne a külső kényszerrel (ellenőrzéssel) szemben. (A nevelésben sem jó megoldás, ha csak büntetünk, de nem jutalmazunk.) Elképzelhető, hogy ez egy későbbi módosításkor valósítható meg. Megfontolandó, hogy a pedagógusok kötelező továbbképzését is önkéntes, de vállalni érdemes formává kellene változtatni.
 
8.  A jogszabály szerint a szakértők ellenőrzése az Országos Értékelési és Vizsgaközpont feladata. Amennyiben az ellenőrzés – amint ez vélelmezhető – a munka tartalmi részére is kiterjed, kérdésessé válhat a szakértők függetlensége. Ennek lehetőségét meg kell akadályozni.
 
9.  Kérdéses, hogy célszerű-e az a lehetőség, hogy házasságkötéssel mentesülni lehet a tankötelezettség alól. Végiggondolták ennek hosszú távú társadalmi következményeit?

Budapest, 1999. április 30.

A Történelemtanárok Egylete Bizottmánya