Néhány gondolat a dokumentumról

Fővárosi kollégák figyelmébe:

A közoktatási törvény szerint a megyéknek illetve a fővárosnak közoktatási fejlesztési tervet kellett készíteniük. (Számos vélemény szerint a fővárosi dokumentum talán a leginkább kidolgozott.) 

A TTE elnöke az alábbi véleményt adta e dokumentumról:

Néhány gondolat a „Javaslat Budapest közoktatási fejlesztési tervére” című dokumentumról.
A vélemény megfogalmazása előtt egyeztettem az Autonómia Egyesülettel és a Budapesti Általános Iskolai Igazgatók Kollégiumával, ezáltal – különös figyelmet fordíthatok az általános iskola és az óvoda nézőpontjára, s nem csupán egyetlen civilszervezet álláspontját közvetíthetem.

Örvendetes, hogy végre megállapodott a Fővárosi Önkormányzat a kerületi önkormányzatokkal (remélhetően hamarosan teljes körű lesz e megállapodás). Előfeltétele ez egy egyeztetett közoktatási koncepciónak, fejlesztési tervnek. Ugyanakkor aggodalommal tapasztaljuk, hogy jelentős késés tapasztalható e rendelet megalkotásában. A jelenlegi anyag vitaanyagként használható, még mintegy fél év kellene a szükséges módosítások és egyeztetések elvégzéséhez. Erre sajnos a jelenlegi helyzetben nem látunk esélyt.
Aggódunk amiatt, ne ismétlődjön meg a kevéssé szerencsés országos gyakorlat: a NAT megalkotásához igazodva módosították a közoktatási törvényt, majd elkészült a stratégia is.
A fővárosi menetrendnek a következőnek kellene lennie:

1. Meg kellene alkotni a fővárosi (köz)oktatási stratégiát

2. Ennek alapján meg kell határozni a prioritásokat

Ebből következnek a fejlesztési terv feladatai (ebben világosan föl kell tüntetni, el kell különíteni a fővárosi és a kerületi önkormányzatok teendőit)

1. Föl kell tüntetni a (pl.: jogi, költségvetési) garanciákat

2. Szólni kell a külső kapcsolatrendszerről is

A fentiekből is látható: nem az a gondunk a dokumentummal, amit tartalmaz, hanem az, ami hiányzik (előzményeként vagy) belőle.
Megkönnyíti-e az iskolák helyi tantervének illetve pedagógiai programjának elkészítését ez az anyag ? Egy kérdésben egyértelmű eligazítást kapnak az iskolák: az önkormányzat a 8+4 osztályos szerkezetet kívánja megerősíteni. Más kérdésekben nemigen ad a tervezéshez fontos támpontot az anyag. Segítséget legföljebb bizonyos utalások jelenthetnek. Ezt persze előnyként, az iskolai sokszínűség lehetőségeként is fel lehet fogni, ez értékítélet kérdése. A fő trendek támogathatóak, de (az iskolaszerkezet kivételével) keretjellegűnek, túlzottan „puhának” tartjuk. Nincs szó a megvalósítás módjairól, ennek garanciáiról.

Véleményünk szerint kiemelt célként kellene kezelni

-a szakmai munka minőségének igényét ennek garanciáit, a feladatmegosztást (ennek érdekében például ki lehet tűzni, hogy lehetőség szerint mérsékelt osztálylétszámot, gyakoribb csoportbontást kíván az önkormányzat)

-az esélyegyenlőség fontosságát (ennek érdekében rögzíteni kell a hátrányos helyzetű diákok segítésének módjait, támogatni szükséges az iskolai könyvtárak munkáját, s kitűzhető az is, hogy minden diák reggelizzen a fővárosban stb.)

-a tanárok továbbképzését (különös tekintettel például a NAT-ra)

-a pedagógusok – adott intézménytípusnak – megfelelő szakképzettségét (a közoktatási törvény előírásaira, valamint a jelentős mozgásra való tekintettel)

Az anyag szemlélet: probléma. A korábbiakban említettük, hogy nem áll a fejlesztési terv mögött stratégia. Újabb gondot jelent, hogy bezárkózó jellegű e dokumentum, nem vesz tudomást a körülötte lévő világról: hiányzik az önkormányzat(ok) viszonya a közoktatáshoz kötődő külső szervezetekhez, a közoktatási külső (nem önkormányzati) kapcsolatrendszer.

Feltétlenül szólni kellene

-a piachoz, a piaci szereplőkhöz fűződő viszonyról

-a pedagógus szakmai szervezetekhez való viszonyról

-az NSZT-hez fűződő kapcsolatról

-a kisebbségi-etnikai érdekvédelmi szervezetekhez fűződő kapcsolatokról.

Néhány szó a pedagógus szakmai szervezetek szerepéről. 

A szakmai szervezetek bevonhatóak a döntések előkészítésébe, elősegíthetik a szakmai információcserét. Munkájukkal hozzájárulhatnak az iskolákban folyó munka eredményesebbé tételéhez, minőségének javításához. Szakmai véleményt adhatnak – többek között a fenntartó, az iskola kérésére is – például az oktatáspolitikáról, a helyi tantervekről, pedagógiai programokról, a tankönyvekről, taneszközökről – s minden más, kompetenciájukba tartozó kérdésben. Részt vehetnek a tovább- és átképzések tartásában, szervezésében is. (A felsorolás nem teljes körű, inkább jellegzetes területeket emel ki.) A fentiekből is látható: téves a fejlesztési terv 64. oldalán a 12. pont állítása: „A szakmai szolgáltatási tevékenység a fővárosban két szinten folyik…” Mivel a pedagógus szakmai
szervezetek is végezhetnek (s végeznek is) ilyen tevékenységet, az egyik szintnek az önkormányzat(ok) által fenntartott, működtetett FPI-PSZK-nak, a másiknak az ezen kívüli szférának kéne lennie (pl.: szakmai szervezetek, vállalkozások). Az anyag készítői azonban nem erre gondoltak. A fenti kitétel tehát okvetlenül javítandó.
Megjegyezzük, a főváros különösen kedvező helyzetben van a pedagógus szakmai szervezetekkel való „ellátottsága” szempontjából is. A fővárosban működik illetve itt a székhelye a pedagógiai civilszervezetek számottevő részének. Itt alakult meg és működik – mindeddig egyetlen példaként – a pedagógus szakmai szervezetek tömörülése: A Fővárosi Pedagógus Szakmai Szervezetek Információs Központja is. (…)

Néhány további megjegyzés:

Óvoda

Nincs szó az összegző szövegben a pedagógusok helyzetéről (pl.: végzettségük), az óvodák tárgyi feltételeiről. Összevetve az iskolákról szóló fejezetekkel, ennek nemkívánatos üzenetértéke lehet: az óvoda, s az ott dolgozók lebecsülést, háttérbe szorítást érezhetnek ebből. Érdekes adalék, amelyre érdemes lenne kitérni, hogy a prevenciós szerepet ellátó óvodák helyzete ellentmondásos. Ezek az intézmények – integrált módon – gyakran halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkoznak – nemegyszer több szakember (pszichológus, logopédus) bevonásával. Mivel a korai fejlesztés igen jelentős eredményekre képes, valamint nemegyszer az adott gyerekek „határesetnek” tekinthetők, az áthelyezési bizottság rendszerint nem ad olyan igazolást, amelynek révén ezek az intézmények az adott kiegészítő fejkvótát megkaphatnák.

Általános iskola

Mitől erősödjék meg az általános iskola? Az anyagban jelenleg csupán az iskolaszerkezeti kötöttség található meg, de – ennél a résznél is – hiányoznak a szakmaiság erősítését szolgáló, a munka minőségi javítására vonatkozó elképzelések, teendők. Például a távlati célok között szólni lehetne a szükségtantermek felszámolásáról, a képesítés nélküli pedagógusok szakképzettségének megszerzéséről illetve kiváltásukról szakképzett kollégákkal (l. KT előírásai!). A 10 oldalon olvasható fejlesztési irányok jók, de „puhák”. A 4. pontot például pontosítani kellene: egyértelműbben kéne szólni a 9-10. osztályról a cél, hogy bent maradjanak a tanulók a rendszerben. A 6. pontot erősíteni javasolom, a 7. ponttal egyetértve reményemet fejezem ki: ezt is támogatják a kerületi önkormányzatok.

Felnőttoktatás

Mivel az érettségi vizsgáról szóló rendelet kötelezővé tette a felnőttoktatásban is az idegen nyelvből teendő vizsgát, lehetséges, hogy – gyakorlatilag – megszűnik a közeljövőben ez a képzési forma. (…)

Miklósi László
(A véglegesített dokumentum a TTE irodájában – előzetes időpontegyeztetés után – megtekinthető.)