Digitális forrásgyűjtemény a
komolyan veszélyeztetett kulturális örökségről

A terület, ahol ma Irak fekszik,
jelentős történelmi múltra tekint vissza. Bár az itteni kultúrák minden
későbbi kor civilizációira komoly hatást gyakoroltak, a folyamat
történelmi hátteréről a köztudat kevés tényt ismer. Mindenki hallhatott
már a perzsa és az asszír birodalmakról, de ki tudja pontosan, hogy
mikor és hol léteztek? Kik voltak az asszírok és mi közük volt az
akkádokhoz? Nagy Sándor uralma mit jelentett a térség számára? Iraknak
mely részei tartoznak ma a Világörökséghez? Hol álltak Babilon, Ninive
és Ur városai? Hol van Mosel, Kirkuk és Erbil, és milyen jelentőségük
volt a történelemben? Ezekre és hasonló kérdésekre kaphatunk választ
Irak kulturális atlaszán, az ECAI Iraq Cultural Atlason.

A 2003-as iraki háború alatt a
bagdadi és moszuli múzeumokat kifosztották, és sok régészeti lelőhely
sérült meg a hadműveletek vagy a lomeltakarítások alatt. Így az Elektronikus Kulturális Atlasz
Kezdeményezés (Electronic Cultural Atlas
Initiative) tavaly áprilisi bécsi konferenciáján felmerült az a kérdés,
hogy mit tehetnek az akadémikusok, informatikusok, és azok akik
felelősséget éreznek Irak jövőjéért, hogy ne pusztuljanak tovább a
terület történelmi kincsei. Itt született meg ennek a kérdésnek
orvoslására egy olyan honlap terve, mely a világhálón Irakról fellelhető
forrásokat gyűjti egy kosárba (ez a határozat az oldalon is
megtalálható „Vienna
Declaration” ).
 
A világ legrégibb írásos emlékei a mai Irak területén
elhelyezkedő Mezopotámiából származnak. A régészeti leletek az emberi
kultúra i.e. 8000-ig visszanyúló jelenlétéről árulkodnak a térségben. Az
ECAI Iraq Cultural Atlas 10.000 év történelmét öleli fel, mintegy 70
fontos történelmi város valamint 50 birodalom és térség bemutatásával.
Minden tematikus egysége az online fellelhető multimédia és elektronikus
könyvtári gyűjtemények listáit tartalmazza az elérhető műtárgyak és
írásos emlékek adatainak
ismertetésével. 
 
A digitális
források rendszerezése nagy kihívásnak bizonyult. Az iraki kulturális
örökséggel kapcsolatos Google-keresések 155.000 találatot eredményeztek,
míg a Babilonnal kapcsolatosak 1,5 milliót. Az ECAI Iraq-on keresztül
mintegy 140 intézmény több mint 850 virtuális objektuma érhető el. Az
500 éves periódusokra felosztott anyagban interaktív térképeken
keresztül navigálhatunk. Külön kerülnek bemutatásra a nagy birodalmak
közti átmeneti időszakok, a fő kulturális központok, a világörökséghez
tartozó helyszínek és egyes történelmi épületek. Egy térségre kattintva
annak leírását és a kiválasztott helyszínnel vagy időszakkal kapcsolatos
online elérhető források listáját tekinthetjük meg. A portrékban
szerepel a site ismertetése és egy Chesire szoftvert használó keresési
funkció könyvtári katalógusokhoz.  Az oldalak angol nyelvűek,
de szépek, tartalmasak, és akinek van elég türelme, bátorsága, és
kellőképp kitartó is, az élete végéig talál magának olvasnivalót a
folyóközről.

A projekt létrehozását a
Hewlett-Packard, az Internet Society szervezetnek a Kaliforniai
Egyetemen működő Információtechnológiai Kutatóközpontja (Center for
Information Technology Research in the Interest of Society, CITRIS) és
az ugyancsak kaliforniai Berkeley Egyetem Nemzetközi Térségtanulmányi
Központja (International and Area Studies, IAS)
támogatta.

(Források: ECAI,
NDA)