A
Komárom-Révkomárom erődrendszer felkerült arra a listára, amely az
UNESCO világörökségi bizottsága elé kerül jövő nyáron, ezzel az
erődrendszer hivatalosan is világörökségi jelöltté vált.
(Forrás:
Múlt-kor/MTI)

Varga Kálmán, a
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke elmondta: az Egyesült
Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) a
közelmúltban fogadta el a Komárom-Révkomárom erődrendszer jelölését. Az
erődrendszert 2007 január végén terjesztette fel a szlovák és magyar fél
az UNESCO-nál a világörökségi listára.

Az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottsága általános
vitára alkalmasnak találta a világ kulturális és természeti örökségének
védelméről szóló 1972. évi UNESCO Világörökség Egyezmény 2002-2006.
közötti magyarországi végrehajtásáról szóló jelentést. A jelentésben
foglaltak szerint a magyar várományosi listán a komáromi erődrendszer
mellett kilenc helyszín szerepel: a Tarnóc ősélőhely, a „Dunakanyar
kultúrtáj”, a rózsadombi termál karszt területe, Lechner Ödön és
kortársainak épített öröksége, a Tihanyi félsziget, amelyhez
hozzácsatolták a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi tó jelölését, a
római limes magyarországi szakasza, a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok, a
magyarországi tájház hálózat és az északkeleti Kárpát-medence
fatemplomai.
 
Varga Kálmán az MTI
érdeklődésére elmondta, hogy az UNESCO bizottsága legközelebb 2008
júliusában dönt az új világörökségi helyszínekről, a komáromi
erődrendszer legkorábban ekkor nyerheti el a megtisztelő címet. A KÖH
elnöke az ülésen elmondta, hogy azoknak a helyszíneknek nagyobb az
esélye a megtisztelő rang elnyerésére, amelyeket nemzetközi
együttműködés révén jelölnek a listára.

Az ülésen Bókay Endre (MSZP) javasolta, hogy a jelentés
a jövőben arra is térjen ki, hogy milyen turisztikai vonzerővel
rendelkeznek a világörökségi helyszínek, növelik-e az érintett város
látogatottságát. Pető Iván (SZDSZ), a bizottság elnöke jogi szempontból
kifogásolhatónak nevezte a világörökség Magyar Nemzeti Bizottságáról
szóló 1999-ben született miniszteri rendeletet. Magyarázatként
hozzáfűzte: „furcsa”, hogy a miniszteri rendelet szerint a kulturális
bizottság elnöke delegál tagot a testületbe. Ez az elnök szerint nem
feltétlenül segíti a szakmaiság érvényesülését, ezért a rendelet
felülvizsgálatát javasolta. Tellér Gyula (Fidesz) arról beszélt, hogy a
jelentésben nem szerepel, hogy jelenleg milyen állapotban vannak a
világörökségi helyszínek. Varga Kálmán válaszában elmondta, hogy a
megtisztelő címet nem kaphatja meg olyan helyszín, amely rossz
állapotban van.

Az UNESCO arra
törekszik, hogy az emberiség számára kiemelkedőnek tekinthető kulturális
és természeti örökségi értékek felkutatását, védelmét és megőrzését a
világ minden táján előmozdítsa. Ez testesül meg az 1972-ben elfogadott
nemzetközi megállapodásban, amelyhez 2006-ig 182 állam csatlakozott –
olvasható a jelentésben.

A
Világörökségi Listán 2006 júliusa óta összesen 830 helyszín szerepel.
Magyarország 1985-ben csatlakozott az Egyezményhez. Eddig nyolc magyar
világörökségi helyszín található az UNESCO listáján; Budapest Duna-parti
látképe és a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete,
Hollókő ófalu és táj környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt
barlangjai, az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti
környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Pécsi ókeresztény sírkamrák, a
Fertő tó és a Tokaji történelmi borvidék.

A kedden elfogadott jelentés megállapítja, hogy
Magyarország a beszámolási időszakban eredményesen élt az egyezmény
által kínált lehetőségekkel kulturális és természeti örökségünk, és ezen
keresztül hazánk világszerte ismertebbé tételében.